Oxigén-adót vezetne be egy román miniszter
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint Romániának el kell döntenie, hogy milyen lépéseket tesz a légszennyezés visszaszorítása érdekében.
A miniszter a Digi24 hírcsatorna meghívottjaként elmondta, hogy az egyik járható út egy speciális légszennyezési adó kivetése volna bizonyos nagyvárosokra, ahogy az Európai Unió többi 24 tagállama teszi. Szerinte néhány helyi önkormányzat talált megoldást a szennyezés leküzdésére, és nem volna helyes, ha fizetnek, mert más városok miatt országos szinten alkalmazzák az európai szankciókat – közölte a Transindex.ro hírportál.
A tárcavezető azonban leszögezte, hogy ebben az évben nem fogják ezt az „oxigén-adót” alkalmazni.
„Nem gépjárműadóról van szó, ez egy levegőszennyezési többletadó lehet, abból az uniós alapelvből kiindulva, hogy a szennyező fizet”
– mondta Tánczos Barna, ugyanis szerinte nincs rendben az, hogy egyes városok, egyes városi agglomerátumok miatt, ahol semmit sem tettek a szennyezés csökkentése érdekében, az egész ország fizetni fog. 2020 májusában ugyanis az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen, mert az ország nem tudta teljesíteni a légszennyezés megfékezésére irányuló intézkedéseket.
Mint írják , a Bizottság felszólította Romániát, hogy négy hónap alatt sürgős lépéseket tegyen a levegő minőségének javítása érdekében, és tájékoztassa a lakosságot megbízhatóan a légszennyezés súlyosságáról. Az EB jelentése szerint Bukarestben, Brassóban, Iașiban, Kolozsváron és Temesváron lépték túl a nitrogén-dioxid (NO2) szennyezés határértékeit. A szabálysértést tehát Bukarest és más városok követték el. Ha Románia nem nyeri meg a pert, akkor fizetnie kell.
„Semmiképpen nem maga az adó a cél, hanem a szennyezés csökkentése “- jelentette ki Tánczos a Digi24 műsorában. Elmondta, hogy a különböző városokra kivetett „oxigén-adót” Európa több országában alkalmazzák, ugyanis nem igazságos, hogy azok az önkormányzatok, ahol valóban törődnek a levegő minőségével, ahol a helyi közigazgatás intézkedéseket hoz, megoldásokat talál a levegőszennyezés problémájára, ugyanannyit fizessenek, mint a nagy szennyezők, akiknek nem sikerült visszaszorítaniuk a káros gázkibocsátást.
Ennek eldöntésére azonban egy országos, nyilvános vitára van szükség.
Ha a romániai lakosság többsége úgy dönt, hogy korlátozásokra van szükség ezekben a városokban, akkor megtalálják a törvényes kereteit egy ilyen jellegű többletadó kivetésének. A környezetvédelmi miniszter pontosította, hogy 2021 végére mindenképpen szeretné lezárni ezt a folyamatot, ami azt jelenti, hogy legkorábban 2022-re lehet számítani egy ilyen levegőszennyezési adónak a bevezetésére. A légszennyezés és az életminőség közötti kapcsolatra vonatkozóan számtalan felmérés készült. Közel 400 ezer ember idő előtti halálát lehetne megakadályozni a levegő minőségének javításával – hangsúlyozza az EB. Mégis, mint megállapítják, a 27-ből csak 10 ország tartja 2020-as vállalásait, és a jelek szerint 2030-ra már csak 4 ilyen ország lesz. Az öt legszennyezőbb anyag, amelynek visszaszorításában konkrét lépéseket várnak a tagállamoktól: a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az illékony (nem metán) szerves vegyületek, az ammónia és a szálló por.
Forrás: Magyar Jelen
