Tech

Kibukott a Pfizer és a nagy gyógyszergyártók piszkos trükkje

Hirdetés

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy nagyon gyorsan tudnak haladni a kutatásokkal a gyógyszercégek, ha nagy a nyomás. De miért maradt el eddig az innováció? Mert a gyógyszergyártók többet költenek tőzsdei műveletekre, mint kutatásra. A Pfizer például 139 milliárd dollárt költött részvény-visszavásárlásra és osztalékra az elmúlt évtizedben – és csak 82 milliárd dollárt kutatásra.

Akutatások azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által jóváhagyott szabadalmak 78 százaléka már forgalomban lévő gyógyszerek valamilyen felújított változata, míg a növekedési piacnak nem tekinthető betegségterületeket figyelmen kívül hagyják a gyógyszerkutatók. 2000 és 2011 között a világszerte újonnan jóváhagyott termékeknek mindössze 4 százalékát tervezték olyan elhanyagolt betegségek kezelésére, amelyek az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokat érintik – kezdi cikkét Mariana Mazzucato, University College London professzora a Washington Postban.

Mazzucato szerinte a gyógyszerkutatások elmaradásának egyik oka, hogy a szabadalmi rendszert kihasználják a pharmacégek. Ahelyett, hogy új gyógyszereket hoznának létre, a meglévő szabadalmakat az Egyesült Államok által meghatározott kezdeti 20 éves védettségen túl meghosszabbítják, és olyan trükköket alkalmaznak, mint például a túlságosan széles szabadalmak, hogy megakadályozzák a készítmények lemásolását, lényegében újra ugyanazokat a gyógyszereket szabadalmaztatják. A Losec-et például, amelyet az AstraZeneca gyárt a gyomorégés és a fekélyek kezelésére, később finomították, és új névre keresztelték. Ez lehetővé tette a vállalat számára, hogy új szabadalmat adjon ki az alig módosított gyógyszerre, és ezzel a vállalat monopóliumát az ilyen típusú gyógyszerekre jóval az eredeti jogvédettség által biztosított időszakon túl is meghosszabbította.

Egy másik példa erre a hepatitis C kezelésére szolgáló sofosbuvir, ami több mint 10 éves fejlesztés. Ráadásul ennek kutatási költségeit az amerikai adófizetők állták. Amikor azonban a Gilead Sciences magánbiotechnológiai vállalat később megvásárolta a gyógyszert, egy 12 hetes kúra ára 84 000 dollár volt az amerikai piacon. A Sofosbuvir 2017 végére több mint 50 milliárd dolláros forgalmat generált.

A Sofosbuvir nem kivétel. Az amerikai adófizetők finanszírozták a 2010-16 között az FDA által jóváhagyott 210 új gyógyszer mindegyikének kutatását. Mégis, azok a vállalatok, amelyek hozzáférnek ehhez a kutatáshoz, egyre inkább úgy tekintenek a gyógyszerekre, mint a bankok a pénzügyi termékeikre – rövid távú megtérülési lehetőségekként – írja Mazzucato.

Hirdetés

A professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagy gyógyszeripari vállalatok többet költenek részvény-visszavásárlásokra, hogy növeljék a részvényárakat (és részvényopciókra – a vezetők fizetésének fő módja), mint kutatásra és fejlesztésre. A Pfizer például az elmúlt évtizedben 139 milliárd dollárt költött részvény-visszavásárlásra és osztalékra – és ugyanebben az időszakban csak 82 milliárd dollárt kutatásra és fejlesztésre. (A vezérigazgató fizetése 2017-ben szintén 27,9 millió dollár volt.)

A szakértő ezért egy küldetésorientált megközelítést javasol, amelyet a nemzetbiztonság gyakran alkalmaz. A hadsereg jellemzően közpénzekből oldotta meg a problémákat a magánszektorral való dinamikus kölcsönhatás révén, bár kormányzati irányítással, azzal a céllal, hogy az adófizetők javát szolgálja.

A küldetésorientált megközelítésnek köszönhetjük, hogy eljutottunk a Holdra. Ugyancsak ennek köszönhetjük az internetet, a mikrochipet, a mikro-merevlemezt és a hangfelismerő szoftvert. Ez utóbbi találmányok az Egyesült Államok fejlett védelmi kutatási projektek ügynökségén (DARPA) keresztül jöttek létre, amelynek „egyedülálló és tartós küldetése”, hogy a nemzetbiztonság szempontjából kulcsfontosságú beruházásokat eszközöljön az áttörést jelentő technológiákba – magyarázza Mazzucato.

Úgy véli, ha a kormányok ugyanolyan sürgősséggel és stratégiai megfontoltsággal lépnének fel az egészségügy javítása érdekében, mint a nemzetvédelem terén, talán képesek lennénk átalakítani az egészségügyi ellátást, és az orvosi áttörések következő generációját eljuttatni azokhoz az emberekhez, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk.

„Egyértelmű, hogy a gyógyszeripari üzleti modell a közegészségügyi célok helyett inkább a profitra törekszik. A profitszerzés annyira beágyazódott a gyógyszeriparba, hogy alapvető átalakításra van szükség – olyanra, amely arra kényszeríti, hogy közértéket teremtsen és valódi piacélénkítő innovációt indítson el. Ezt csak akkor érhetjük el, ha elkezdünk arra összpontosítani, ami igazán számít: a betegeket a profit elé helyezzük. Ahogy az opioidválság is mutatja, a rendszer összeomlása gyorsan nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Kezeljük az egészségügyi kérdéseket is így” – zárja gondolatait Mazzucato.

Hirdetés

Az általa javasolt küldetésvezérelt kutatási koncepció jól vizsgázott a koronavírus-járvány alatt: az államok és az olyan szupranacionális szervezetek, mint az Európai Unió, rengeteg támogatást fizettek azért, hogy a koronavírus ellen oltásokat fejlesszenek a gyógyszercégek. Ezzel pedig sikerrel is jártak, igaz, a gyógyszercégek is komoly profitnak örülhettek.

napi.hu

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!