Kiderült, mi a legrosszabb forgatókönyv Magyarországon
A koronavírus-járvány Magyarországon jelenleg a lefojtott szakaszában van, köszönhetően a korlátozó intézkedéseknek és azok nagy mértékű betartásának. Ez azonban hosszú távon nem tartható fent, ezért a legfontosabb kérdés: merre tovább a mostani helyzetből, mi alapján döntsön a kormány.
A modellszámítások azt mutatják: a szigorú intézkedések enyhítésével azonban nagyon óvatosan kell bánni, nehogy a veszélyes zónába lépjünk, amikor például már 10 fertőzött ember 13 másik embert tud megfertőzni – hangzott el a csütörtöki, Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett online konferencián, ahol a kormány munkáját segítő kutatócsapat tagjai tartottak előadást és engedtek bepillantást a járványügyi helyzet kezelésének kulisszatitkaiba.
Az eseményen arra is választ kaptunk, hogy milyen esetben alakul ki a kormány által sokat emlegetett legrosszabb járványügyi forgatókönyv. Az is eldőlt a szakemberek visszajelzése alapján: alapvetően más járványvédelmi stratégiára van szükség Magyarországon, a kontaktszám manipulálásán alapuló stratégiák (a korlátozó intézkedések esetén a húzd meg – ereszd meg stratégia) nem tudják ugyanis megoldani a jelenlegi helyzetet. Az új, kombinált stratégia elemének kell lennie a sokkal több tesztelés és hatékonyabb kontaktkutatás.
Az esemény a házigazda Palkovics László előadásával vette kezdetét, aki a járvány elleni védekezés folyamatának bemutatásával indított. Ennek keretében olyan kulisszatitkot is elárult, hogy az operatív törzs reggel 6 órakor tartja meg mindig az első ülését, majd éjszaka valamikor a másodikat, és reggel 4 órakor már adatokat konszolidálnak és prezentációkat gyártanak az addig eltelt nap áttekintése érdekében.
A miniszter előadásának lényeges pontja volt, hogy a hazai döntéshozók milyen kérdésekre keresték a választ és hogy ezekre a kérdésekre a kutatók és szakértők milyen válaszokat adtak.
1. Hányan és milyen tünetekkel fognak kórházba kerülni?
Ez volt az első kérdése a kormánynak az epidemiológusok irányába. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ áprilisi jelentése szerint a fertőzöttek 84-92%-a nem kerül detektálásra az ellátórendszerben, míg a megerősített COVID-19 esetek aránya az ellátórendszerben 7-12% lehet. Akik megjelennek a kórházakban, azoknál 68%-ban enyhék a tünetek, míg 30% igényel kórházi ápolást, 2,4% pedig invazív lélegeztetést. Érdekességképp megjegyezzük, hogy a szombati állapot szerint az aktív magyar esetek 52%-a szorul kórházi ápolásra és az esetek 3,1%-a súlyos, vagyis a jellemző európai sávoktól jócskán eltér a magyar járványügyi helyzet.
2. Mi a legrosszabb forgatókönyv? Hogyan terjed a vírus, ha nem teszünk semmit (kontrollálatlan járvány, R=2,2) és ez mit fog jelenteni a gyakorlatban?
A kormány azt a kérdést is feltette a kutatóknak, amivel hetek óta indokolja a magas fokú készültséget és az egészségügyi ellátórendszer rohamléptékű átalakítását – derült ki a prezentációból.
Vagyis, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv? Erre Orbán Viktor rendszeresen úgy hivatkozik, hogy „reméld a legjobbat és készülj a legrosszabbra”.
Palkovics László bevallása szerint erre a kérdésre olyan válaszokat kaptak, amin elcsodálkoztak, hogy mennyire is komoly a helyzet. A kutatók számításai szerint
A JÁRVÁNYGÖRBE CSÚCSA KÖRÜLI KÉT HÉTBEN 2,5 MILLIÓ EMBER FERTŐZŐDIK MEG MAGYARORSZÁGON ÉS EBBEN A LEGROSSZABB SZCENÁRIÓBAN 14 EZER EMBER KERÜLNE NAGYON SÚLYOS ÁLLAPOTBA, AMIKOR MÁR LÉLEGEZTETÉS SZÜKSÉGES.
