Kiderült, mi állhat a Hagia Sophia-ügy hátterében
Török belpolitikai okai lehetnek annak, hogy a népszerűségéből sokat vesztő Recep Tayip Erdogan elnök mecsetté nyilvánította az eddig nagyrészt múzeumként működő Hagia Sophia egykori ortodox bazilikát, majd muzulmán mecsetet – mondta az InfoRádiónak Tarik Demirkan, a Türkinfó főszerkesztője.
A Hagia Sophia eddig a vallások és a kultúrák közötti béke szimbólumának volt tekinthető – fogalmazott Tarik Demirkan török újságíró az InfoRádiónak. Emlékeztetett, az épület mintegy ezer éven át az egyik legfontosabb keresztény templomként működött, majd 1453-ban, Isztambul elfoglalásával török kézbe került, és dzsámi lett belőle. Ezt követően, 1934-ben – Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezésére – múzeummá alakult, az új status quo révén pedig mindkét vallás számára fontos szimbólummá válhatott, lehetővé téve a nyugati irányultságú Törökország beilleszkedését.
Attól még, hogy múzeummá változott, a török emberek számára egyben megmaradt dzsáminak is, tette hozzá Tarik Demirkan, ugyanis a Hagia Sophia bizonyos részein lehetőség volt továbbra is a muszlim hitet gyakorolni, az épület négy minaretjén keresztül a napi ötszöri imára hívás pedig az elmúlt nyolcvan évben szünet nélkül elhangzott. Emiatt az újbóli mecsetté nyilvánítása nem más, mint hatalom- és erőfitogtatás Erdogan részéről, jelezve, hogy „mi vagyunk az úr a török földön” – vélekedett az újságíró.
Megjegyezte: a török elnök számára meglehetősen nehéz a hatalmát fenntartania, ugyanis az elmúlt évek során Törökország gazdasága nagyon megromlott, amit a koronavírus-járvány még tetézett. Az infláció és a líra értékvesztésének foka, valamint a munkanélküliség drasztikus emelkedése odáig fajulhat, hogy a következő években komoly veszélybe kerülhet Erdogan pozíciója – tette hozzá. A felmérések szerint jelenleg 34 százalék körül van a támogatottsága, de a szélsőjobboldali kormányzó párttal együttesen sem éri el a 45 százalékot. Tehát egy olyan húzásról van szó Recep Tayip Erdogan részéről – magyarázta a Türkinfó főszerkesztője –, ami esetlegesen fokozhatja a hívei körében a támogatottságát.
A Hagia Sophia mecsetté nyilvánítása elleni keresztény világ tiltakozása természetesen jól jön a török elnöknek, a konfliktusgerjesztés, hogy Törökország a nyugati, illetve keresztény világgal szembekerül, olyan tényezőként hathat, hogy egyfelől felrázhatja a saját táborát, miközben az ellenzéki oldalról is sok támogatóra lelhet, vagyis egyértelműen jól jön számára a nyugati világból érkező kritika – fogalmazott.
Forrás: Infostart
