Kiknek és miért állt érdekében eltávolítani Sebastian Kurz-ot?
Sokakban gyanút ébreszt a volt kancellár körül kipattintott botrány, majd a hirtelen jött lemondása.
De mi is történt a szomszédok jóképű kancellárjával?
Mint ismert 2021. októberében házkutatást tartottak a volt kancellárnál, a vád hűtlen kezelés, megvesztegetés és kenőpénz elfogadása, valamint manipulált közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatala közpénzen. Kurz mindent tagadott, és október 9-én reggel még úgy nyilatkozott, hogy nem mond le, de ezt még azon a napon délután mégis megtette. Azóta mentelmi jogától is megfosztották.
A vádak hirtelen, a semmiből jöttek, mondhatni derült égből villámcsapás, ami jogosan veti fel a kérdést: kinek állt az útjában?
Kurz az elmúlt években többször bírálta az Európai Uniót különböző témakörökben.
Az elmúlt években tapasztalt tömeges migrációval az antiszemitizmus és a homofóbia is megérkezett Európába – mondta Sebastian Kurz egy interjúban. Az osztrák kancellár szerint az uniónak minél hamarabb lépéseket kell tennie, hogy ne induljanak el újabb menekülthullámok Afganisztánból a kontinens felé.
Az iszlamizmus terjedése is aggasztotta Kurzot, mint fogalmazott: „nem akarom ezt a beteg ideológiát Európába behozni”. Kurz régóta kompromisszummentes álláspontot képvisel a migrációval kapcsolatban. Nemrégiben bejelentette, hogy Ausztria többé nem fogad be Afganisztánból érkező migránsokat. Azzal érvelt, hogy 2015 óta országa „aránytalanul magas” számú migránst fogadott be.
Többek között szóvá tette a tagállamok kettős mércével való megítélését is.
Egy 2019-es – a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ)-nak adott – interjúban a „helyenként meglévő nyugati arroganciáról” beszélt a kelet-európaiakkal szemben. Európa-ellenes gondolkodásmód nemcsak Kelet-Európában, hanem nyugaton is előfordul – mondta akkor, nyíltan kiállva Magyarország és Lengyelország mellett.
Másképp gondolkodott a járványról is.
Bár a kancellár úgy látta, hogy az oltás hatékony, és minél több embert oltanak be, annál jobban tudnak megküzdeni a vírussal, ennek ellenére úgy nyilatkozott: Ezek az intézkedések nem azt jelentik, hogy nem lesz több hullám. Lesz negyedik hullám, ötödik és még egy hatodik is. A vírus nem fog eltűnni” – hangoztatta. Majd hozzátette még, hogy „meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal.”
Hivatali ideje alatt nem esett szó az oltás kötelező tételéről.
Ezzel szemben az új kancellár országos lezárást rendelt el és Európában elsőként tette kötelezővé a védőoltásokat.
Alexander Schallenberg kancellár szerint hónapok teltek el, de így sem tudtak mindenkit meggyőzni az oltás fontosságáról. Az osztrák kancellár szerint ugyan nőtt az oltási hajlandóság, de mégsem elégséges mértékben.
Pearl
