Kilőttek a gázárak, Putyin elvonással szorongatja Európát
Hétfő reggel nem érkeztek meg a Gazpromtól azok a gázszállítmányok, amelyeket még október végén ígért meg Vlagyimir Putyin elnök. A csövek állnak, az árak pedig elindultak felfelé. Mindez viszont az Északi Áramlat 2-ről szól és nem a klímavédelmi harcról.
Európa legnagyobb üzemanyag-szállítója azt ígérte korábban, hogy hétfőtől több gáz érkezhet a régióba, mivel Vlagyimir Putyin utasította a Gazpromot, hogy töltse fel európai tárolóit, miután Oroszország befejezte a hazai készletezést. Ehelyett az orosz gázóriás közölte, hogy ezen a héten nem fog spot üzemanyagot értékesíteni értékesítési platformján, és a hétvégi aukciókon sem foglaltak le extra kapacitást, hogy hétfőn több szállítmányt küldjenek Európába.
Holott a piac nagyon bízott a moszkvai vállalásokban és ígéretekben: pénteken csökkenni kezdtek az árak, de hétfő délig már 10 százalék felett drágultak a holland gáztőzsdén a jegyzések. Abból is látszik, hogy a Gazprom valóban nem pumpál gázt a következő napokban Európába, hogy a német-lengyel gázvezetéken keleti irányba szállítanak, vagyis épp ellenkező irányú a gázforgalom, mint kellene lennie – írja a Bloomberg.
Az európai gázárak idén több mint megháromszorozódtak, mivel Oroszország éppen akkor tartotta a szállítások korlátozását, amikor a cseppfolyósított földgázszállítmányokat Ázsiába irányították.
Az európai gáz határidős jegyzése 7,1 százalékkal, 79,25 euróra emelkedett megawattóránként hétfő reggel 9:56-ra Amszterdamban. Korábban a határidős jegyzések 81,23 eurót értek el, ami október 28. óta a legmagasabb érték a legaktívabb kontraktuson. Az ezzel egyenértékű brit kontraktus 8 százalékkal, 206,74 pennyre emelkedett brit-hőegységenként.
Putyin egyszerűen trükközik
A jelenlegi európai gázáremelkedést és -készlethiányt több indokkal magyarázzák. Sokan – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök – az EU klímavédelmi harcát vádolják ezért, mivel az államszövetség vállalásokat tett a fosszilis energiahordozók kivezetésére. Valójában azonban a 2021-es célok egyáltalán nem ambiciózusak, a zöldenergia-termelés sem esett vissza drámai mértékben, és a földgázat eleve lassabban akarták kivezetni a rendszerből, mivel ez a legjobb egyensúlyozó a megújulók mellé. Lényegében ha a naperőművek, szélturbinák, vízerőművek betáplálása túl alacsony lenne, akkor az energiaigényt rendre a hőerőművek felől pótolták ki.
A mostani gázhiány fő oka, hogy Oroszország az elmúlt években rendre a nyár közepére-végére befejezte a gáztárolói betáplálását, majd ősszel az európai szállítmányokra „fordult rá”. Idén viszont sok műszaki hiba miatt állt az orosz rendszer országon belül is, valamint nagyobb készletek felhalmozását rendelték el, mivel hidegebb télre számítanak. Közben az európai készletfelhasználás nőtt: részben a megújulók nagyobb szerepvállalása miatt, de azért is, mert a koronavírus-járvány után az ipar felpörgése megnövekedett energiaszükségletet is hozott sok országban.
A másik ok pusztán geopolitikai: Vlagyimir Putyin elnök sokak szerint így próbálja meg elérni, hogy az Északi Áramlat 2. gázvezeték megkapja az elindításához szükséges engedélyeket.
Maga az orosz elnök ki is mondta, hogy „bizonyára gyorsítana a szállítmányokon”, ha bekapcsolnák az új tranzitvonalat. Viszont az EU-n belül épp az energiafüggőség miatt nagy vita van a gázvezetékről: míg Németország támogatja az elindítását, a balti államok, Lengyelország és Franciaország nem akar gyorsítani a folyamatokon. Nyakatekert módon, de pont a mostani ellátási válság azt mutatja: Moszkva politikai okokból bármikor kész elzárni a csapokat, tehát jobb saját lábra állni.
Viszont mindez abból a szempontból lényegtelen, hogy Európa több mint egy évtizede a legalacsonyabb készletekkel kezdte a fűtési szezont. A kereskedők több orosz gázt vártak, mert egyre nagyobb az aggodalom, hogy nem lesz elég a kereslet kielégítésére, ha a tél a vártnál hidegebb lesz. A Goldman Sachs úgy véli, hogy Oroszország a héten valamilyen mértékben növeli az Északnyugat-Európába irányuló áramlásokat.
