Kimondták a háborúról, amit nem akartunk hallani

Az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi politikája összhangban van a gazdasági helyzettel, a gazdaság pedig jól alkalmazkodott a bizonytalansághoz – mondta Gediminas Simkus, az EKB Kormányzótanácsának tagja a Reutersnek adott interjújában. A litván jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jegybanknak fel kell készülnie újabb sokkokra, köztük az orosz katonai agresszióra is. Gondoskodni kell arról, hogy a készpénzellátás és a fizetési rendszerek ellenállóak legyenek az ilyen kockázatokkal szemben, fokozott katonai kockázat esetén ugyanis az emberek készpénzre vágynak – tette hozzá.

Az EKB tavaly figyelemre méltó sikert ért el: a nagy jegybankok közül egyedüliként teljesítette inflációs célját. Mindez úgy történt, hogy közben az amerikai vámok, az Európai Unió keleti határán zajló háború, a kínai árudömping és az élelmiszerárak emelkedése rendkívüli bizonytalanságot okozott.

Simkus szerint a 2020-as pandémiával kezdődött a politikai turbulencia – amelyet Oroszország ukrajnai inváziója tovább fokozott – és várhatóan folytatódik, könnyen felborítva az EKB jelenlegi kedvező helyzetét.

Sokat beszélünk az Egyesült Államokról, de az ő politikájuk főként a kereskedelem terén érint minket. Keleten viszont más jellegű a kockázat: katonai agresszió fenyeget– fogalmazott a jegybankelnök.

Litvánia és a balti államok, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak, régóta tartanak az orosz agressziótól. Félelmeiket kibertámadásokra, dezinformációs kampányokra, valamint drónok és vadászgépek határsértéseire alapozzák.

Simkus szerint az EKB-nak gondoskodnia kell arról, hogy a készpénzellátás és a fizetési rendszerek ellenállóak legyenek az ilyen kockázatokkal szemben.

„Fokozott katonai kockázat esetén nyilvánvaló, hogy az emberek készpénzre vágynak, és nagyon hatékonyan kell működnünk” – tette hozzá.

Rövid távon az EKB dolga viszonylag egyszerű – vélekedett Simkus. A február 4-i ülésen várhatóan változatlan marad a kamatpolitika, mivel a 2 százalék körüli kisebb inflációs kilengések normálisnak tekinthetők. Ezen túl azonban kevés a bizonyosság.

Teljes mértékben hiszem, hogy egyenlő esélye van annak, hogy a következő lépésünk kamatemelés vagy kamatcsökkentés lesz– mondta, ezzel implicit módon visszautasítva Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja korábbi, kamatemelést valószínűsítő kijelentéseit.

A pénzpiacok idénnem számítanak kamatváltozásra, jövőre viszont emelkedésre számítanak. Várakozásaikat arra alapozzák, hogy Németország költekezése beindítja a gazdasági aktivitást. Simkus óva intett a túlzott reakcióktól. ”

A lényeg, hogy ne reagáljunk túl minden egyes adatváltozást. A trendeket és a gazdaságot alakító fő erőket kell észrevennünk– hangsúlyozta.

Ez különösen igaz a kereskedelmi feszültségek korában, mivel a vámok közvetett hatással vannak az inflációra. Először a növekedést érintik, és csak lassan alakítják át a gazdaság szerkezetét – tette hozzá.

portfolio