Kiszivárgott Trump titkos paktuma
Az amerikai kormányzat egy iráni vezetővel folytat egyeztetéseket – erről beszélt Donald Trump újságíróknak az Axios beszámolója szerint, hozzátéve, hogy több kulcskérdésben is közeledtek az álláspontok. Az elnök ugyanakkor nem nevezte meg a tárgyalópartnert, mondván, nem akarja veszélybe sodorni.
Trump úgy fogalmazott:
„Olyan emberrel tárgyalunk, akit szerintem a leginkább tisztelnek, nem a legfelsőbb vezető, tőle nem érkezett jelzés.”
Az amerikai elnök szerint a felek nagyon jó és eredményes egyeztetéseket folytattak az elmúlt napokban, amelyek célja a térségbeli feszültség csökkentése.
Az iráni fél ugyanakkor határozottan visszautasította a tárgyalások tényét. A teheráni külügyminisztérium közölte, hogy nem zajlottak egyeztetések az Egyesült Államokkal, és Trump kijelentéseit inkább a piacok megnyugtatására tett kísérletként értelmezik. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke szintén tagadta a tárgyalásokat, és úgy fogalmazott, az amerikai állítások célja „manipulálni a piacokat” és „menekülni abból a mocsárból, amelybe az Egyesült Államok és Izrael került”.
Mindeközben több forrás szerint közvetítő országok – köztük Törökország, Egyiptom és Pakisztán – üzeneteket továbbítottak a felek között, és egy telefonos egyeztetés megszervezésén dolgoztak. Egy bennfentes szerint vasárnap mindkét fél részéről megvolt a készség a tárgyalások megkezdésére.
Az Axios értesülései szerint az amerikai tárgyalók, Steve Witkoff és Jared Kushner kapcsolatban álltak Ghalibaffal, aki Irán egyik legbefolyásosabb politikusa, és kulcsszerepet játszhat egy esetleges megállapodásban. A háttérben zajló egyeztetések jelentősége azért is kiemelt, mert korábban komoly katonai eszkaláció fenyegetett. Trump ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására, ellenkező esetben súlyos csapásokat helyezett kilátásba. Az iráni válaszlépések szintén súlyos következményekkel fenyegettek, ami megrázta az energiapiacokat.
Az amerikai elnök azonban az egyeztetésekre hivatkozva elhalasztotta az iráni energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. A döntés hatására az olajárak csökkentek, a tőzsdei hangulat pedig javult.
Trump állítása szerint Irán több kérdésben is engedményeket tett volna, például a nukleáris program és a rakéták ügyében, valamint a Hormuzi-szoros újranyitásáról is. Ezeket az állításokat azonban Teherán nem erősítette meg. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amerikai források szerint jelenleg nehéz megállapítani, ki hozza a végső döntéseket Iránban, miután több magas rangú vezető is kiesett az izraeli csapások következtében. A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek: ha sikerül ténylegesen közvetlen kapcsolatot teremteni, az akár személyes találkozóhoz is vezethet, ami új fejezetet nyithat az amerikai–iráni konfliktusban, tájékoztat a Mandiner.
