Kiszívják az aranyat a piacról az oroszok és a kínaiak
A központi bankok 1967 óta a leggyorsabb ütemben vásárolták fel a világpiacon az aranyat idén. A nagy vevők Kína és Oroszország lehettek, miközben egyre inkább le akartnak szakadni a dollárról.
A World Gold Council iparági think-tank szerint az arany iránti kereslet 55 éves rekordot döntött az idén. A múlt havi, jegybanki vásárlásokról szóló becslések jóval magasabb számokat mutatnak, mint a központi bankok hivatalosan közölt adatai, és ez érthető módon találgatásokra adott okot a piacon a vevők kilétével és motivációival kapcsolatban – írja a Financial Times nyomán a napi.hu.
A jegybankok aranyba menekülése azt jelzi, hogy bizalmatlanság és bizonytalanság jellemzi a geopolitikai hátteret, miután az Egyesült Államok és szövetségesei befagyasztották Oroszország dollártartalékait – mondta el Adrian Ash, a BullionVault aranypiaci vezető elemzője.
Utoljára történelmi fordulópontot jelentett a globális monetáris rendszerben, amikor ekkora volt az arany iránti kereslet.
Ez 1967-ben történt, amikor az európai központi bankok hatalmas mennyiségű aranyat vásároltak az Egyesült Államoktól: ez később az árfolyam csökkenéséhez vezetett, ami felgyorsította a Bretton Woods-i rendszer végső megszűnését, amelyben az amerikai dollár értékét a nemesfémhez kötötték.
A múlt hónapban a WCG becslése szerint a világ hivatalos pénzintézetei 673 tonna aranyat vásároltak.
Csak a harmadik negyedévben pedig a központi bankok csaknem 400 tonna aranyat vettek, ez a legnagyobb háromhavi mennyiség a negyedéves adatok gyűjtésének 2000-es kezdete óta.
A WGC óvatos becslései meghaladják az IMF-nek az egyes központi bankok által bejelentett adatokat, ez 333 tonna volt a szeptemberig tartó kilenc hónapban.
A hivatalos adatok alapján Törökország volt a harmadik negyedévben a legnagyobb vevő 31 tonnával, ezzel jegybanki tartalékainak immár 29 százaléka van a nemesfémben.
Üzbegisztán 26 tonnányit vett, míg júliusban Katar hajtotta végre 1967 óta legnagyobb aranybeszerzését.
A WGC becslései és az IMF hivatalos adatok közötti eltérést az orosz, a kínai és más központi bankok adatain kívül részben azzal is magyarázható, hogy aranyat vásárolhat és tarthat egy jegybank anélkül is, hogy azt tartalékként jelentené.
Rettenetesen bevásárolhatott Kína
A Kínai Népbank (PBoC) a hónap elején arról számolt be, hogy novemberben 2019 óta először növelte aranytartalékát, mintegy 1,8 milliárd dollár értékben, 32 tonnával. Az iparági elemzők azonban azt állítják, hogy a kínai vásárlások mértéke ennél szinte biztosan magasabb lehetett.
Mark Bristow, a Barrick Gold, a világ második legnagyobb aranybányász cégének vezérigazgatója számos forrás alapján azt mondta, szerinte Kína vásárlásainak mértéke inkább a 300 tonnához lehetett közelebb, mint a 200-hoz.
Kína után egyébként Oroszország a második legnagyobb aranybányászattal rendelkező ország. Az oroszoknak a szankciók miatt jelentős problémákat okoz a kitermelt arany értékesítése. Becslések szerint évente mintegy 300 tonnányit bányásznak ki, azonban a hazai piaca ebből csak mintegy 50 tonnányit képes felvenni.
Oroszország is felhalmozza az aranyat
Adrian Ash szerint nem lenne meglepő, ha Oroszországban megismétlődne az apartheid rendszer idején Dél-Afrikában látott folyamat. Akkor a szankciók miatt Dél-Afrika csak korlátozottan tudta értékesíteni külföldön aranyát, amin úgy segítettek, hogy az állam helyi pénzben vásárolta fel a nemesfémet a bányáktól, hogy támogassa azok túlélését.
Az Orosz Központi Bank nem sokkal a háború kezdete után már nem közölt többé havi számokat tartalékairól.
Ugyanakkor Elvira Nabiullina elnök december közepén azt mondta, arany- és devizatartalékaik elegendőek, és nem feladatuk az arany- és devizatartalékok további növelése.
Az orosz jegybank tisztviselői azonban már régóta stratégiai jelentőséget tulajdonítottak az aranytartalékok növelésének. 2006-ban azt mondták, kívánatos lenne, ha az arany részesedése 20-25 százalékra nőne a tartalékokon belül. Az utolsó 2022 februári adatok szerint ez az arány 20,9 százalékot tett ki.
A Julius Baer svájci privátbank becslései szerint szerint a 2012-es több mint 150 milliárd dollárról mindössze 2 milliárd dollárra csökkentették az amerikai állampapírok állományát a tartalékokon belül, miközben több mint 1350 tonnával növelték az aranykészletüket, amely jelenlegi áron csaknem 80 milliárd dollárt ér.
Carsten Menke, a Julius Baer elemzési vezetője úgy véli, hogy az oroszországi és kínai vásárlások azt jelzik, hogy ezen országok egyre inkább vonakodnak a zöldhasúra támaszkodni. Ebben persze szerepet játszhatott az orosz devizatartalékok befagyasztása is.
A következő év nagy kérdése az lehet majd a nemesfém piacán, hogy az átmeneti áresést használták csak-e ki a nyugati szövetségi rendszeren kívül álló országok jegybankjai 2022-ben és ezért vettek a szokásosnál jóval több aranyat. Vagy esetleg olyan strukturális változás indult el, amely során az amerikai dollár egyre inkább veszít tartalékdeviza szerepéből, s azt részben az arany veszi majd át.
karpathir
