Láthatatlan háború dúl az EU ellen, hamarosan robbanhat a bomba
Több jelentés szerint is fokozták aktivitásuk azok a külföldi hálózatok, amelyek megpróbálnak beleavatkozni az európai parlamenti választásokba, valamint a tagállami referendumokba. Az Európai Parlament friss jelentése szerint is már egy láthatatlan háború zajlik az uniós választások integritása ellen, amely ellen fokozott erőfeszítésekre van szükség. Nemcsak Oroszország, de Kína is számos műveletet indított az EU-ban, ráadásul a gyanú szerint az ázsiai ország egyetemeken és kutatásokon keresztül befolyásolja az európai választásokat – többek között erről beszélt Vladimir Bilčík szlovák néppárti európai parlamenti képviselő a portfolio.hu-nak.
A 2024-es európai parlamenti választások előtt a külföldi beavatkozással és dezinformációs kampányokkal kapcsolatos növekvő aggodalmakra reagálva az EP összehangolt stratégiát sürget az EU ellenállóképességének megerősítésére és a demokratikus folyamatok védelmére. Az uniós országok titkosszolgálatai sorra számolnak be orosz, vagy más külföldi állami támogatással működő szervezetek dezinformációs kampányairól és hackertámadásairól. Mindez pedig – ahogy a brexit-népszavazásnál vagy a 2016-os amerikai elnökválasztásnál látszott – súlyos veszélyt jelent az uniós demokratikus rendszerekre, az egyes országok belpolitikai viszonyaira is.
Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozással, köztük a dezinformációval foglalkozó különbizottság egy új jelentésben számolt be arról a láthatatlan, hibrid háborúról és az ezzel járó fenyegetésekről, amelyek egyre kifinomultabbá váltak.
A dezinformációs kampányok és egyéb digitális hadviselési formák sikerét az adja, hogy az online platformok megkerülhetetlenné váltak az elmúlt 15-20 évben, viszont a közösségi felületek szabályozása még mindig nem elég szigorú, ha álhírek terjesztéséről van szó.
A jelentés külön kiemeli, hogy ezeket nem az egyes tagállamokon belül működő politikai szereplők irányítják a legtöbbször, hanem EU-n kívüli szereplők (például Oroszország, Kína, de megemlíthető még Irán is). Ráadásul hiába ismertek az ilyen dezinformációs taktikák, a választási folyamatok minden EU-s országban, Magyarországtól Franciaországon át egészen Svédországig sebezhetők.
Az EP állásfoglalásában aggasztónak nevezik a politikai tevékenységek külföldi szereplők által történő rejtett finanszírozását is. Bár a magyar kormány tavaly decemberben egy hasonló tartalmú állítást fogalmazott meg a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásakor, az EP-ben a Fidesz-KDNP képviselői nem szavazták meg az állásfoglalást.
A jelentés egy másik eleme a kiberbiztonság javítására és a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség fokozására vonatkozó javaslat: az EP-képviselők további jogszabályokat és az uniós intézmények és a tagállamok közötti jobb koordinációt szorgalmaznak. Az intézkedések között szerepel a belső kibervédelmi rendszerek teljes körű auditálása és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem kockázatalapú megközelítésének elfogadása.
A legmeglepőbb a jelentésben, hogy sürgeti a Kína elleni fellépést, amelyet korábban a kényes diplomáciai kapcsolatok miatt az egész uniós rendszer került. Most viszont azt írják, a tagállamoknak és a hatóságaiknak
FELÜL KELL VIZSGÁLNIUK A KÍNAI PARTNERSÉGI KAPCSOLATOKAT AZ EURÓPAI EGYETEMEKEN, ÉS AZONNAL MEG KELL SZÜNTETNIÜK A KÍNAI HADSEREG ÁLTAL KÖZVETLENÜL FINANSZÍROZOTT VAGY AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ KUTATÓINTÉZETEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉST.
Ennek kapcsán sürgetik, hogy fokozzák az átláthatóságot az akadémiai és kutatóintézetek külföldi partnerségeinél és azok finanszírozási hátterénél. A tagállamoknak és az uniós hatóságoknak ki kell vizsgálniuk a tengerentúli kínai rendőrőrsök állítólagos létezését, és összehangoltan fel kell lépniük a kínai Egyesült Front európai tevékenységével kapcsolatos illegális tevékenységek ellen, és azonnal be kell zárniuk azokat. Érdekesség, hogy a kínai rendőrségek működése kapcsán nem rég a magyar kormány és Peking erősebb együttműködésről tárgyalt.
Fontosnak tartjuk az új kezdeményezéseket és a meglévő rendelkezések érvényesítését magában foglaló, összehangolt uniós szintű stratégiák alkalmazását. Sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki hatékony védelmi csomagokat és jogszabályi kereteket a hibrid fenyegetések elleni küzdelem érdekében, ugyanakkor hangsúlyozzák a nemzetközi partnerekkel való együttműködés fontosságát – mondta el Vladimir Bilčík szlovák néppárti európai parlamenti képviselő, a jelentés egyik előadója.
Bilčík a Portfolio-nak elmondta, hogy a júniusi EP-választások előtt a legnagyobb problémát a rosszindulatú EU-n kívüli szereplők által alkalmazott különböző módszerek, beleértve a politikai szereplők illegális támogatását és a manipulatív dezinformáció terjesztését jelentik a legnagyobb veszélyt.
Kiemelte a digitális szolgáltatásokról szóló törvényhez (DSA) hasonló jogszabályok fontosságát e fenyegetések elleni küzdelemben, és kijelentette:
A digitális szolgáltatásokról szóló törvény valódi jogi kötelezettséget ró a platformokra a dezinformáció elleni küzdelemre. Jogi alapot kaptunk a felelősségre vonásukra, már nem tárhatják szét a kezüket, hogy nem felelősek az álhírek terjesztéséért” – jelentette ki a Portfolio kérdésére.
Úgy látja, hogy az súlyos kockázatot jelent, hogy sok országban hagyományosan alacsony az EP-választásokon való részvétel. Így egyes csoportok választási részvételének befolyásolása a dezinformációs kampányok által erős hatást gyakorolhat, mert kisebb tömegek szavazata is arányaiban nagyobb politikai hatással jár
„Sajnálatos módon Szlovákia is ki volt téve a nemzeti választásokba való külföldi beavatkozásnak Oroszország és az orosz hírszerző szolgálatok részéről…De ezzel a problémával nemcsak az én országomban, hanem néhány más országban is szembe kell néznünk” – jelentette ki a szlovák politikus.
Bilčík kitért a fiatal választók online dezinformációra való fogékonyságára is, kijelentve:
„Azt tapasztaltuk, hogy a fiatalok jellemzően tudatosabbak, mint az idősebb választók, akik sokkal fogékonyabbak a befolyásolási kísérletekre” – magyarázta a politikus. Úgy gondolja, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló törvény maradéktalan végrehajtását kell megvizsgálniuk minden tagállamban, minden nyelven, mert így hatástalaníthatók a platformszolgáltatók segítségével az agresszív dezinformációs aktivitások.
FORRÁS: PORTFOLIO
