Lebuktak: Rabbinak öltözött csalók fejtek meg egy nógrádi céget
Tárgyalás mellőzésével a vádemelést követő második héten már el is ítélték az álrabbikat. A csalók megúszták a börtönt, pedig meglehetősen kényes „szakterületre” merészkedtek be. Érdemes lenne figyelemmel követni az ítéletet meghozó bíró pályájának alakulását a jövőben…
A három vádlott együtt bulizott Budapesten. Jó hangulatban múlatták az időt, aztán kezükbe került süteményes doboz, rajta egy telefonszámmal. K. Tibonak ekkor eszébe jutott a kóseres biznisz, és a három férfi közül az egyik felhívta az édességet gyártó céget. Álnéven mutatkozott be, és bombaüzletről magyarázott. Sok millió forintos izraeli megrendelést ígért a cégnek, a bökkenő csak annyi volt, hogy Izraelbe csak kóser süteményt lehet exportálni, ami azt jelenti, hogy kóserigazolásra van szükség. Ha nincs, az sem gond, ők megoldják, mert van egy rabbi ismerősük, aki másfél millió forintért kiad egy hiteles bizonyítványt, nyugtatta a férfi az édességgyártót. Hogy komolynak tűnjön az ajánlat, az egyik vádlott egy internetes kávézóban még akkor létrehozott egy e-mail címet, és írásban is megerősített egy négy és félmilliós megrendelést.
A bűnbanda vezetője az interneten rákeresett a kóserigazolásokat kiállító ismert rabbik oldalára, és ki is szúrt magának egy megfelelő igazolást. Nyilvánvalóan olyat, amit könnyű hamisítani. A héber nyelvű bizonyítványt kinyomtatta, szerzett egy egy hamis bélyegzőt, lepecsételte a papírost, amelyre ráhamisította egy nem létező rabbi nevét is. Mayer Dávid, úgy gondolta, ez elég jól hangzik. Már csak egy Dávid nevű rabbira volt szükség. K. Tibor az egyik barátját nevezte ki zsidó vallási vezetőnek, és jelmezt szerzett neki. A bűntárs kaftánt vett fel, álszakállat ragasztott magának, széles karimájú kalapot rakott a fejére, hogy hiteles legyen a színjáték. Ebben a hacukában indultak el Karancslapújtőre, ahol az előbb említett édességgyár működik, és amelynek a tulajdonosát alaposan átverték a csalók.
A vádlottak ezek után leültek a cég vezetőjével. A tulaj kifizette nekik a másfél millió forintot, a „rabbitól” pedig megkapta a pecsétes kóserigazolást. A Mayer Dávid rabbit játszó szélhámos még egy nyugtát is írt neki az átvett összegről. Később aztán kámforrá váltak. A cégvezető hiába várt, se a rabbit, se a megrendelőt, se a közvetítőt nem érte már el. Felhívta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz), elmesélte mi történt, majd kiderült, hogy Mayer Dávid nevű rabbit senki sem ismer az országban. Az is világossá vált, nemcsak a nógrádi cégnél próbálkoztak a csalók.
Radnóti Zoltán, a zsidó hitközségek szövetségének rabbi-testületének vezetője azt mondta a Kékfénynek, mindenkinek azt tanácsolták, hogy forduljanak a rendőrséghez, és ők maguk is ezt tették. Gyakorlatilag ők közvetítettek a hatóságok és az átvert vállalkozók között, mivel mindenki rajtuk kereste az álrabbit. A rabbi azt is elmondta a Kékfénynek, hogy az internetről viszonylag egyszerűen lehet szerezni egy kóserigazolást. A tettesek is ezt tették. A rendes hitelesítés egyébként úgy kezdődik, hogy az élelmiszergyártó hívja a rabbit, és nem fordítva. A vallási tanító aztán mindent alaposan megvizsgál, és, ha minden kóser, kiállítja a bizonyítványt.
A sikeres nógrádi akció után sem álltak le az elkövetők, sőt ekkor indultak csak be igazán. Ugyanezzel a mesével sorra hívták a kisebb élelmiszer-feldolgozó üzemeket. Egy szegedi cég vezetője szóba is állt velük, így a bűnözők újra elővették a jelmezt. Ezúttal az Ábrahám Hochwald nevet választották az álrabbinak, és 600 ezer forintot kértek a „kóseresítésért”. Az üzemeltető rábólintott az ajánlatra, valami azonban mégis gyanús lett neki, ezért személyit kért a vádlottaktól. A két csaló arra hivatkozott, hogy a kocsiban hagyták az igazolványt, gyorsan beszálltak az autójukba és elhagyták a helyszínt. Azonban nem szegte kedvüket a kudarc, egy hónappal később újra próbálkoztak, Mórahalmon.
Forrás: hirado.hu
