Lepattintották Ursula von der Leyen tervét a déli tagállamok
A déliek szerint közös eladósodásra lenne szükség, és a 150 milliárd eurós kölcsöncsomag célja az, hogy fokozza az uniós védelmi autonómiát és csökkentse az USA-tól való függőséget, így azt támogatásként kellene kifizetni.
A tervezet azonban a költségvetési szabályok ideiglenes enyhítése ellenére is elakadt, mivel a déliek nem kívánják tovább növelni amúgy is magas államadósságukat.
Franciaország, Olaszország és Spanyolország inkább közösen kibocsátott úgynevezett „védelmi kötvényekben” gondolkodik, amelyek vissza nem térítendő támogatásokat biztosítanának uniós közös hitelfelvétel révén. Az elképzelés viszont politikai akadályokba ütközik: Németország, Hollandia és más északi országok kategorikusan elutasítják az adósságközösség bármilyen formáját – írja a Politico.
Az Európai Bizottság javaslata különösen a nagy dél-európai országokat célozta, amelyek jóval NATO-céljuk alatt költenek védelemre. Ugyanakkor ezek az államok attól tartanak, hogy az EU által biztosított hitelek is nemzeti adósságként jelennek meg, ami kockázatot jelenthet piaci megítélésükre.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint a terv „szinte kizárólag az államok további eladósodására épül.”
Róma és Madrid a védelmi kiadások uniós szabályok alóli mentesítésének kibővítését sürgeti, például a határvédelem vagy a kiberbiztonság bevonásával, de konkrétan még egyikük sem jelezte, hogy aktiválná a von der Leyen-féle vészhelyzeti klauzulát. Brüsszelben úgy vélik, hogy ezzel időt próbálnak nyerni, hátha a Bizottság enged a támogatásalapú finanszírozás felé.
Közben Németország, bár várhatóan igénybe veszi a vészhelyzeti klauzulát saját 500 milliárd eurós védelmi programja finanszírozásához, nem kíván részesülni az uniós hitelekből, mivel saját maga olcsóbban tud forráshoz jutni. (Azt érdemes megjegyezni, hogy az uniós kötvényhozamok könnyen ismét a német bundé alá kerülhetnek.)
Ez azonban feszültséget szül a pénzügyileg sebezhetőbb tagállamok körében, amelyek attól tartanak, hogy a különböző nemzeti döntések piaci torzulásokat okoznak – és a déli országok lépése gyengeségként értelmeződhet a befektetők szemében.
Portfolio.hu
