Lukasenko elmondta, miért nem foglalták el Kijevet az oroszok
Látványos interjúban válaszolt Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök egy ukrán ellenzéki újságíró kérdéseire az ukrajnai háború kezdetéről, menetéről és kilátásairól. Ennek során eddig ismeretlen információkkal, még soha nem publikált tényekkel szolgált.
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök csütörtökön kétórás interjút adott Diana Pancsenko ukrán ellenzéki újságírónak. Ebben sok, eddig ismeretlen információ szerepelt az Ukrajna területén zajló katonai konfliktus kezdetéről, lefolyásáról és kilátásairól.
Arra a kérdésre, hogy miért avatkozott be Oroszország tavaly februárban Ukrajnában, Lukasenko azt mondta, hogy ezt inkább Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnöktől kérdezzék meg. Ukrajna már akkor is Fehéroroszországra irányzott tüzérségi lövegeket állított fel az ukrán-fehérorosz határon – mondta. Ukrajna gazdasági háborút is indított Fehéroroszország ellen.
A háborút el lehetett volna kerülni bármelyik pillanatban, és most is bármikor meg lehetne állítani. A fehérorosz elnök szerint Vlagyimir Putyin mindig is nyitott volt minden megoldási és kompromisszumos javaslatra. Ezeket az ukrán fél elutasította, először Petro Porosenko korábbi elnök, majd Zelenszkij jelenlegi elnök. Oroszország kész lett volna teljesíteni a minszki megállapodásokat, de Ukrajna szabotálta azok teljesítését.
Arra a kérdésre, hogy az orosz elnök követelte-e Lukasenkótól a Krím Oroszországhoz való tartozásának és Abházia függetlenségének elismerését, a fehérorosz államfő azt mondta, hogy Putyin soha nem fogalmazott meg ilyen kérést.
Putyin nem őrült meg, és nincsenek birodalmi ambíciói – hangsúlyozta Alekszandr Lukasenko. Oroszországnak nem az volt a célja, hogy leigázza Ukrajnát, vagy megfossza függetlenségétől. Az erre vonatkozó találgatások egyszerűen „ostobaságok”. Ukrajna azonban szándékosan és tudatosan okozott számos problémát Oroszországnak és Belorussziának.
Pancsenko kérdésére Lukasenko azt válaszolta, hogy a különleges katonai művelet megkezdéséről a televízióból értesült. Egy nappal korábban azonban Putyin közölte vele:
„Ha bármi történne, kérlek, állj mellettem.”
Fehéroroszország meg is ígérte és vállalta is ezt.
Új és szenzációs az az információ, hogy Oroszország miért nem foglalta el Kijevet tavaly márciusban. Ez semmiképpen sem annak volt köszönhető, hogy az ukrán hadsereg hatékonyan védte a várost. Putyin inkább azért tartózkodott a város lerohanásától, mert sok civil áldozattól tartottak. Lukasenko „szinte szó szerint” idézte az orosz elnökkel annak idején folytatott beszélgetését:
„Azt mondtam neki: ‘A háború az háború. Ahhoz, hogy véget érjen, el kell foglalni az ellenség fővárosát.’ Azt válaszolta nekem: ‘Tudod, ezt megtehetnénk. Azonnal és gyorsan. De rengeteg ember meghalna közben. Az ukránok rakétavetőket állítanak fel a város utcáinak közepén, a házak között. Óvodák és kórházak mögé bújnak. Hogyan kellene ez ellen katonai akciót indítanom? Nem lőhetünk olyan szabadon, válogatás nélkül, mint ők”. Tehát attól tartott, hogy úgy kell majd harcolni, hogy az iskolákból és a kórházakból semmi sem marad, mert oda rejtőznek az ukrán egységek”.
Kijev napjai meg voltak számlálva, amikor Putyin kivonta az orosz hadsereget Kijevből. Ez, hangsúlyozta Lukasenko, nem Zelenszkijnek köszönhető. Felidézte azt is, hogy Zelenszkij válogatás nélkül fegyvereket osztogatott Kijev utcáin. Maga az ukrán elnök az egész időt „a pincében” töltötte, és nem védett semmit. Az orosz csapatkivonást Zelenszkij „valószínűleg a zsidóknak és a katolikusoknak köszönhette, akik garanciát adtak arra, hogy minden rendben lesz”, ha Putyin tartózkodik Kijev ostromától.
„Erről csak ennyit mondhatok. Ennél többet csak Putyin és Zelenszkij tud mondani”.
Hozzátette, Oroszország rosszul mérte fel az ukrajnai hangulatot a beavatkozás megkezdése előtt. Ma azonban Putyin „más emberként lát”, az elmúlt hónapok és évek tapasztalatai révén bölcsebb és ravaszabb lett, jobban mobilizálódik – fogalmazott az elnök.
A háború kilátásairól Lukasenko azt mondta, hogy Ukrajna nem fogja sokáig bírni a háborút. Az orosz hadsereg megújult és újra feltalálta magát. Az ukrán hadsereg viszont elvesztette legmotiváltabb állományát. Az orosz hadsereg veszteségei egy a nyolchoz arányban állnak az ukrán fegyveres erőkkel szemben. Ukrajna csak az „ellentámadásban” 45 ezer embert veszített.
Lukasenko figyelmeztette az ukránokat:
„Oroszország ma a legújabb fegyverekkel és elegendő drónnal rendelkezik a frontvonalon. Ez egy teljesen más hadsereg. […] És a legveszélyesebb az, hogy van egy 250 ezer fős tartalékuk, amely a legmodernebb fegyverekkel van felszerelve. Elsöpörnek a fronton, majd elvágnak a Fekete-tengertől. És nyugaton a lengyelek már készülnek. […] Így aztán a legjobb esetben is csak egy kis darabka Ukrajna marad középen. Ukrajna, a mi Ukrajnánk, nem fog többé létezni”.
Ha Ukrajna most nem tér vissza a tárgyalóasztalhoz, akkor ez megtörténik – mondta a fehérorosz államfő. Oroszországnak elég ereje van, és ” nincs az a Nyugat”, amelyik megmenti ettől Ukrajnát.
Lukasenko szerint a tárgyalásokat előfeltételek nélkül kell megkezdeni. Minden vitás kérdést a tárgyalóasztalnál lehet majd megvitatni. Oroszország természetesen soha nem fogja „visszaadni” a Krímet. Az is kétséges, hogy a Donbassz státuszával bármi is változna, de mindent meg lehet beszélni – mondta a fehérorosz elnök.
Ukrajna közvetlen szomszédjaként Fehéroroszországot is be kell vonni a tárgyalásokba, különösen, hogy „társagresszióval” vádolják.
Alekszandr Lukasenko az interjúban kijavította egy korábbi beszéde által keltett téves benyomást. Egy ellene irányuló támadás esetén Fehéroroszország azonnal és figyelmeztetés nélkül beveti a területén jelenleg állomásozó atomfegyvereket. Nem fog habozni, várni és figyelmeztetni, mint Oroszország. Ez vonatkozik Ukrajnára is, amennyiben egy Fehéroroszország elleni támadás onnan indulna ki.
A Lukasenkóval készült interjút automata magyar feliratozással IDE kattintva lehet megtekinteni.
NIF
