Magyar ötlettel oldhatják meg a brexitet?
Az EU tagállamai már nem csupán egy, hanem magyar kezdeményezés nyomán két átmeneti periódusról tárgyalnak, amelyek az Egyesült Királyság uniós kilépését követnék. Vita csak azon van, hogy már most dönteni kellene ezekről vagy ráérnek később visszatérni az elsőt meghosszabbító második időszakról.
Az Európai Unióban megkezdődött a vita arról, érdemes lenne-e, és ha igen milyen módon megnövelni azt az átmeneti periódust, amely az Egyesült Királyság 2019. március végi uniós kilépése és 2020 vége között telik majd el – adta hírül a Financial Times (FT). Ez az időszak arra szolgál, hogy időt adjon a két fél vállalatainak az alkalmazkodásra az új helyzethez. Az érdekes kérdés az: vajon az átmeneti időszak adott hosszúságú legyen-e vagy egy olyan periódus, amely meghosszabbítható? – árulta el a dilemmát egy uniós tisztviselő az FT-nek. Ezen nagyon sok pénz múlik, mivel ha az Egyesült Királyság tovább marad az egységes piac része, akkor továbbra is fizetnie kell az uniós büdzsébe. A cikk szerint a magyar kormány vezette elő azt az ötletet, miszerint az átmeneti periódus meghosszabbításával kellene garantálni, hogy a szigetország semmiképpen se „zuhanjon ki” az EU-ból, azaz ne legyen kénytelen egyik napról a másikra a vámunió helyett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámszabályai szerint kereskedni az EU-val, ami sokkszerű csapást mérne a brit gazdaságra.
Az ötletet egyelőre határozottan ellenzi Franciaország és Németország, ezért nem valószínű, hogy belekerül a tárgyalásokkal kapcsolatos uniós iránymutatás felülvizsgált változatába. A londoni kormány egyelőre pusztán azt szeretné elérni, hogy az EU foglalja bele a módosított direktívába a 2019 márciusától 2020 végéig tartó átmeneti időszak elfogadását. Úgy tűnik, ez ellen senkinek sincs kifogása. Ez alatt az idő alatt az Egyesült Királyság összesen nagyjából 20 milliárd eurót tolna be a közös uniós büdzsébe és a szigetország, illetve az EU vállalatai felkészülhetnének a függetlenség miatt kialakuló új gazdasági környezethez való alkalmazkodásra.
Sok uniós kormány azonban úgy látja, hogy ez a szűk két év nem lesz elég az EU és Nagy-Britannia új kereskedelmi egyezményének kidolgozására, amely a brexit utáni viszonyaikat szabályozná. Az aggodalmakat táplálja, hogy mind a válási szerződésre, mint az új megállapodásra rá kell bólintania a megmaradó 27 tagállam törvényhozásának és az Európai Parlamentnek is, ami ugyancsak időigényes.
Az uniós országok egy része úgy látja, hogy ezt a problémát már most kezelni kell, ezért most dönteni kell az átmenet meghosszabbításáról, míg mások szerint később is ráérnek foglalkozni ezzel. A gond az, hogy mivel az Egyesült Királyságnak a teljes átmeneti időszak alatt fizetnie kell a közös kasszába, külön tárgyalást igényelne, hogy London hajlandó lenne ezt két évnél hosszabb ideig is vállalni. További bonyolítja a helyzetet, hogy az EU következő hosszú távú költségvetési periódusa 2021-ben kezdődik, így ha a szigetország még ebben az évben is féllábbal bent lesz az unióban, akkor meg kell nyerni a hozzájárulását az új büdzsé nagyságához és elosztásának szabályaihoz.
Végül, de nem utolsósorban felmerülnek jogi kérdések is. Az uniós alapszerződés 50. cikkelye, amely a tagállamok kilépéséről rendelkezik, előírja, hogy az ezzel kapcsolatos procedúrának pontosan meghatározott, korlátozott ideig kell tartania. A szakértők egy része szerint ebbe nem fér bele, hogy a válófélben lévő felek a különélésük utáni kereskedelmi feltételekről szóló tárgyalásokkal töltsék az idejüket, míg mások szerint nincs gond ezzel.
Egy vezető uniós tisztviselő szerint nem csupán átmeneti idővel kell számolni, hanem egy végrehajtási periódussal is, amikor a felek beüzemelik az új szabályok szerint működő kapcsolatrendszerüket.
