Már a bevándorlók uralják a francia nagyvárosokat
Párizs egyes elővárosaiban 70 százalékkal is nőtt a bevándorló hátterűek aránya az elmúlt évtizedekben, így például Saint-Denis-ben, ahol 1968-ban gyakorlatilag nem éltek színesbőrűek, ma a fehérek kisebbségben vannak – derül ki a francia miniszterelnöki hivatal alá tartozó France Stratégie több száz oldalas, és egyben interaktív felméréséből. Mindebből kitűnik, Franciaország más nagyvárosaiban sem sokkal jobb a helyzet, elemzők szerint pedig 20-30 éven belül a franciák kisebbségbe kerülhetnek saját hazájukban.
Megdöbbentő népességcsere ment végbe az elmúlt negyven-ötven évben Franciaország nagyvárosaiban – derül ki abból az elemzésből, melyet a francia miniszterelnöki hivatal alá tartozó France Stratégie nevű adminisztrációs kormányzati szervezet hozott nyilvánosságra. A demográfiai változásokat bemutató elemzés a migrációs hátterű gyermekek arányának változását mutatja be 1968 és 2015 között a több mint 100 000 lakosú 55 francia városban, és azok kerületeiben. A szociodemográfiai összetételek alakulása mellett a szervezet megvizsgálta az egyes városok körzeteinek társadalmi-szakmai kategóriáját, valamint tevékenységi állapotát is alacsony jövedelmű háztartások és korcsoportok szerint.
A France Stratégie több száz oldalas felméréséből egyértelműen látszik, hogy az elmúlt közel 50 évben folyamatosan emelkedik a migráns gyermekek aránya Franciaország nagyvárosaiban. A kutatás azért is különleges, mert a szervezet csak a 18 év alattiakat vette figyelembe, azaz a harmadik generációs migránsok nincsenek feltüntetve.
Az elemzés szerint például Párizsban 30 százalékkal nőtt a bevándorló gyermekek aránya, de a fővároson belül van olyan kerület, ahol ez a szám jóval magasabb. Saint-Denis elővárosi részben ugyanis a migráns hátterűek aránya ma 77 százalék, ami 1968-ban még szinte nulla volt.
Nem jobb a helyzet Párizs Essonne nevű elővárosában sem, ahol ugyancsak 70 százalék körüli a bevándorlók aránya, szemben az 1968-as adatokkal, amikor még szinte híre sem volt a migránsoknak. Ugyanilyen rossz a helyzet Val-de-Marne elővárosban is, de Strasbourg és Saint-Etienne sincs sokkal jobb helyzetben.
Az elemzésekben láthatóak úgynevezett szürke zónák is, ami azt jelenti, ezen területek szociáldemográfiai összetétele nem ismert.
Az adatok kapcsán a Ripost, a migrációs ügyekkel foglalkozó Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalra (EASO) hivatkozva azt írta, Franciaország 2019-ben már beérte Németországot a menedékkérők számában. Ennek oka, hogy a francia menekültügyi rendszer befogadóbb és a szabályok is enyhébbek, mint a többi uniós tagállamban.
Az EASO adatai szerint a migrációs válság 2015-ös kezdete óta 2019-ben először fordult elő, hogy Franciaország ugyanannyi menedékjoghoz folyamodó migránst fogadott be, mint Németország. Sőt, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a francia adatok meg is haladják a németet. Az EASO jelentése alapján év eleje óta összesen 91 372 menedékjogi kérelmet regisztráltak Franciaországban, ez csak 767-tel kevesebb, mint amit a német adatok mutatnak. 2016 óta, amikor Németországban 750 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be (Franciaországban ekkor még 85 ezernél kevesebbet), a német és francia kérelmek számai jelentős mértékben közeledtek egymáshoz és tavaly a 184 ezer németországi kérelemmel szemben már több mint 120 ezer volt a Franciaországban benyújtottak száma. Megdöbbentő adat, hogy a Svájccal és Norvégiával is kalkuláló számítás szerint az EU 28-ból a két ország, Németország és Franciaország rögzítette az összes menedékjogi kérelem 40 százalékát. A tömegesen érkező észak-afrikai migránsok mellett a legfontosabb csoportot az afgánok, albánok képezik. Elemzők rámutatnak arra is, hogy a hivatalos számok mögött annak többszörösére tehető az illegálisan Franciaországba bejutó migránsok száma.
Forrás: Elemi.hu
