Már bent is van a törvényjavaslat: így szigorítana a kormány a politikusoknál

A magyar közvagyon a magyar embereké, nem válhat a magánérdekű vagyongyarapítás eszközévé – írta a kormány a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat indoklásában. Úgy látják, ezzel kiállnak az átláthatóság és amellett, hogy a társadalom jogos elvárása, hogy a visszaéléseknek következményei legyenek.

Benyújtotta a kormány kedden Országgyűlésnek a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslatot, amely szigorítaná az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodásának vizsgálatát.

Az Országgyűlés honlapján elérhető javaslat indoklása szerint Magyarország újjáépítésének egyik alapfeltétele a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyon felhasználása kizárólag a köz érdekét szolgálja. A magyar közvagyon a magyar embereké, nem válhat a magánérdekű vagyongyarapítás eszközévé – írták, kiállva az átláthatóság és amellett, hogy a társadalom jogos elvárása, hogy a visszaéléseknek következményei legyenek.

Az eljárás kiterjedhet más személyre és gazdálkodószervezetre is vagyonátruházás esetén. A törvény alkalmazásában hozzátartozó a házastárs és az élettárs, továbbá a közös háztartásban élő szülő, gyermek és a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.

Az egyedi kockázatelemzési eljárás során az állami adó- és vámhatóság a saját nyilvántartásaiban foglalt, továbbá megkeresés alapján más szervek adatbázisaiból – a külföldi hatóságokéból és szervekéből is – kért adatokat, valamint nyilvánosan elérhető adatokat használ fel, vizsgálata során ezek összevetését és kiértékelését végzi el. Az eljárás lefolytatásához szükséges adatok megismerése céljából – legalább ötnapos határidő tűzésével – más hatóságot vagy szervezetet megkereshet. A tudomására jutott adatokat öt évig kezeli.

• Ha az adóhatóság az egyedi kockázatelemzési eljárások során olyan eredményre jut, amely adózási visszaélésre enged következtetni, az érintett adóellenőrzéssel nézhet szembe.
• Ha az adóhatóság bűncselekmény gyanúját tárja fel, az érintettel szemben nyomozás indul, amelyet a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság, így az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósága, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az ügyészség, illetve a rendőrség folytat le.

Az előterjesztés indoklása jogos társadalmi érdeknek nevezi, hogy a visszaélésekről a társadalom tudomást szerezhessen. Az adóhatóság ezért nyilvános statisztikát készít, és közzétételi listában számol be azokról az esetekről, amelyekben az adóhiány eléri az 5 millió forintot − áll a dokumentumban.