Matolcsy György váratlanul megszólalt: kemény állításokat tett az MNB-ügyről
Matolcsy György váratlan közleményt adott ki, miután az elmúlt napokban is szó volt az MNB-botrányról, amellyel kapcsolatban a parlamenti vizsgálóbizottság is felállhat, ugyanis Magyar Péter támogatta a Mi Hazánk erre vonatkozó javaslatát.
A volt jegybankelnök az Indexnek küldte el közleményét. Matolcsy György a többi között arról írt, hogy szerinte az alapítványi vagyon nem tűnt el – az értékelési módszer a vita tárgya, az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre véleménye szerint.
Úgy gondolja, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkáját teljesen külön kell választani az alapítványoktól és a jövőben is csak szakmai és jogszabályi alapokon lehet megítélni az MNB gazdálkodását.
Azt is leszögezte, ha bármely hatóság transzparens módon vizsgálni kívánná az MNB 2013–2025 közötti munkáját, ahhoz fenntartások nélkül teljes körűen hozzájárul.
A héten kiderült, hogy az MNB-botrány kivizsgálását a rendőrségtől a legfőbb ügyész ügyészi hatáskörbe vonta.
Matolcsy György közleményét alább idézzük:
„Dr. Matolcsy György − Közlemény
2026. április 22.
Az elmúlt időszakban számos megalapozatlan vád érte személyemet és a Magyar Nemzeti Banknál 2013-2025 között végzett munkámat. Az alábbiakban tényekkel alátámasztva ismertetem a valós helyzetet.
1. Az alapítványi vagyon nem tűnt el – az értékelési módszer a vita tárgya
A Magyar Nemzeti Banknak nem volt semmilyen jogköre arra, hogy beavatkozzon az alapítványok gazdálkodásába. Nem gyakorolhatott irányítást a befektetéseik felett és a befektetések értékelésére sem volt lehetősége.. Az alapítványok önállóan, az MNB befolyásától mentesen, függetlenül működtek. Sem a jegybank mérlegében, sem a jegybanki feladatok ellátásában nem szerepelnek.
Mint a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének, természetesen tisztában vagyok az alapítványok adataival és a legfontosabb befektetések számadataival, ezért tudom tényekkel alátámasztva ismertetni a valós helyzetet. A közbeszédben keringő 270 milliárd forintos ,,veszteség” névleges és egyedi értékelési módszer alkalmazásából ered, nem pedig valós vagyonvesztésből, amely átértékelési körülmények miatt évről évre szükségszerűen változik (nő, csökken, stagnál). Eltérő közzétett adat hiányában kijelenthető, hogy minden befektetett vagyontárgy és eszköz továbbra is a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, illetőleg az általuk tulajdonolt cégek mérlegeiben szerepel, és bárki számára ingyenesen ellenőrizhető az állami hivatalos e-beszámoló rendszerben.
A legnagyobb befektetéssel érintett eszköz a Globe Trade Centre S.A. 62,6%-os többségi részvénycsomagja. A GTC S.A. a Varsói tőzsdén forgó ingatlancég, amely mögött valós, nagy értékű és tömegű bérbe adott ingatlanportfólió áll.
Miért nem helyes a tőzsdei árfolyam alapján megítélni ezt a befektetést?
A GTC S.A. részvényeinek pillanatnyi tőzsdei árfolyama nem tükrözi az alapítvány befektetésének valós értékét. Ennek több szakmai oka van:
Először: a tőzsdei ár egy adott pillanat keresleti-kínálati egyensúlyát mutatja, amelyet rövid távú piaci hangulat, likviditási viszonyok és makrogazdasági félelmek mozgatnak – nem pedig az ingatlanportfólió mögöttes, fundamentális értéke.
Másodszor: az ingatlanszektorra kidolgozott EPRA NTA (Net Tangible Assets) módszer pontosan azért létezik, mert a tőzsdén forgó ingatlancégek árai tartósan és jelentősen eltérhetnek a valós és tényleges eszközértéktől. Az EPRA NTA az ingatlanok piaci értékéből kivonja az ingatlanokat terhelő tartozásokat ez az ingatlanbefektetések szakmailag elfogadott, nemzetközileg alkalmazott értékelési standardja, amelyet az Európai Nyilvános Ingatlan Szövetség dolgozott ki, és amelyet a szektor összes szereplője alkalmaz. A GTC által közzétett részvényenkénti adatok alapján egy részvény EPRA NTA értéke 2025. szeptember végén 2,19 euró (9,36 PLN) volt, amely 787 millió euró (kb. 308 milliárd forint) értéknek felelt meg.
Harmadszor: a befektetés 2020-ban történt, hosszú távú, ún. „,buy-and-hold” stratégia keretében tehát nem rövid távú spekulációként. Egy hosszú futamidejű befektetés értékét annak lejártakor, nem pedig a piaci mélypontokon kell megítélni. Erre a legszemléletesebb párhuzam az MNB saját aranybefektetése: az 5,8 milliárd dollárért vásárolt arany ma közel 17 milliárd dollárt ér. Senki nem minősítette volna,,veszteségnek” az aranybefektetést az elmúlt évek mélypontjain sem, és mindenki nyereségként kezeli a mai értéken. Ugyanez az elv vonatkozik a GTC-részvénycsomagra is. A mögöttes ingatlanvagyon értéke nem a tőzsdei kereskedési hangulat, hanem a bérbe adott ingatlanok hosszú távú hozama alapján ítélendő meg.
Az alapítvány a részvénycsomagot árfolyamtól függően kb. 550 millió euróért vásárolta – ez nem veszteség, hanem könyv szerinti nyereség. A GTC S.A. mérlege és tőzsdei bejelentései, valamint az érintett magyar cégek beszámolói nyilvánosak és ingyenesen elérhetőek minden magyar állampolgár számára a hivatalos cégbírósági elektronikus rendszerben (e-beszámoló).
2. Hosszú távú küldetés
Az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre, hanem több évtizedes időhorizonton szolgálják a kitűzött közcélokat, folytatva ezáltal a létrehozásuk során eszközölt közcélú ráfordítással érintett több tucat milliárd forintnyi támogatást és kifizetést. Ezen a távon a piaci (tőzsdei) ingadozások ellenére és mellett is folyamatos jelleggel teljesülhetnek az alapítványi célok.
3. A jegybank teljes 12 éves mérlege
A Magyar Nemzeti Bank munkáját teljesen külön kell választani az alapítványoktól, mivel azok függetlenül, az MNB befolyásától mentesen működtek. Az MNB-nek semmilyen jogosultsága nem volt arra, hogy az alapítványok befektetéseivel, gazdálkodásával vagy értékelésével foglalkozzon
Tizenkét év alatt számos olyan stratégiai döntést hoztunk, amelyekre különösen büszke vagyok, mert ezek hosszú távon jelentősen erősítették a magyar gazdaságot és a nemzet pénzügyi függetlenségét. Ezek közül a legfontosabbak és legjelentősebbek a következők:
Történelmi mélypontra, 0,6 százalékra csökkentettük az alapkamatot, amely példátlan mértékben segítette a magyar gazdaság növekedését, a beruházásokat és a vállalkozások versenyképességét.
Az NHP (Növekedési Hitelprogram) és kapcsolódó konstrukciói keretében több ezer milliárd forint értékben nyújtottunk közvetlen, kedvezményes hitelforrást a magyar vállalkozásoknak. Ezzel tízezreknek biztosítottunk fejlődési lehetőséget, és jelentősen hozzájárultunk a reálgazdaság élénkítéséhez.
A COVID-válság idején extra forrásokkal és gyors, hatékony intézkedésekkel segítettük a gazdaságot, megvédve a munkahelyeket és a vállalkozásokat a legsúlyosabb sokktól.
Az aranytartalék stratégiai növelése pedig az egyik legbüszkébb eredményünk: az MNB összesen kb. 5,8 milliárd dollárért vásárolt aranyat, amely ma kb. 17 milliárd dollárt ér. Ez több mint 10 milliárd dollár, azaz 3400-4000 milliárd forint nyereséget jelent a magyar állam számára az aktuális USD/HUF és aranyárfolyamtól függően. Ez az aranytartalék egy olyan tartós, nemzetstratégiai érték, amely geopolitikai stabilitást és hosszú távú biztonságot ad az országnak.
Ezek és hasonló döntések együttesen alkotják azt a 12 éves jegybanki munkát, amely a magyar gazdaság fundamentumainak valódi megerősítése − egy olyan örökség, amely ma is szolgálja Magyarország érdekeit.
4. Az MNB székháza
Szóba kerültek az MNB székházának felújítási költségei is. Ezzel kapcsolatban a tények a következők: A Magyar Nemzeti Bank épülete a magyar pénzügyi rendszer szimbolikus és funkcionális sarokköve – kívülről és belülről egyaránt. A beruházás célja a súlyosan leromlott állapotú épület szükségszerű felújítása volt. A székház mintegy 120 éves fennállása óta ez volt az első teljes körű felújítása és rekonstrukciója. Az épület a következő évtizedekben – a rekonstrukciót követően immár korszerű és biztonságos műszaki állapotban − kiszolgálja a jegybanki szakmai munkát és biztosítja a következő generációk szakmai műhelyét. Egy ilyen léptékű, több évtizedes életciklusra tervezett intézményi infrastrukturális beruházás igazságügyi szakértők által megerősített arányos értékét nem helyes a kivitelezési költség alapján megítélni. Az épület és tartozékainak vagyonértéke az MNB mérlegében szerepel, és hosszú távon a magyar állam, illetve a magyar pénzügyi rendszer javát szolgálja.
Nem reagáltam a kampány során a napi politikai támadásokra, mert pártpolitikától függetlenül ezeket a tárgyköröket szakmai kérdésnek ítélem meg. A jövőben is csak szakmai és jogszabályi alapokon lehet megítélni a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását. Egy évvel ezelőtt, 2025 márciusában az Indexnek adott interjúban egyértelműen kifejtettem, hogy az ÁSZ-jelentés módszertani megközelítését szakmailag vitathatónak tartom – különösen azt, hogy kizárólag a pillanatnyi tőzsdei árfolyamokat veszik figyelembe az EPRA NTA módszer helyett. Ezt az álláspontomat határozottan fenntartom.
5. Felhívás és záró gondolat
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a GTC S.A. részvénycsomag – az alapítványi portfólió meghatározó értékhordozója – az EPRA NTA módszer szerint megközelítőleg 800 millió eurót képvisel. Minden magyar állampolgár elemi érdeke, hogy ez az érték ne egy kényszereladás pillanatának tőzsdei árfolyamán, hanem valós piaci értékén realizálódjon akár hozam formájában, akár egy átlátható, versenyeztetett értékesítési eljárásban, és ne egy átláthatatlan, zártkörű, gyanús körülmények között előre elrendezett eladásban.
Különösen fontos, hogy az MNB munkájának megítélése – bármely politikai oldal részéről – kizárólag tényeken és jogszabályi alapokon történjen. Ha bármely hatóság transzparens módon vizsgálni kívánná az MNB 2013-2025 közötti munkáját, ahhoz fenntartások nélkül teljes körűen hozzájárulok. Magyarország érdeke a tényeken alapuló, szakmailag tisztességes párbeszéd, amelyre magam is készen állok.
Tisztelettel: Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (2013-2025-ig)”
(Nyugati Fény nyomán )
