Megszülettek a kormány újabb döntései

Csütörtökön maga Magyar Péter miniszterelnök ismertette a kormány friss döntéseit, azonban a jövő hétre is bőven maradtak gazdaságilag lényeges témák. A parlamentben többek között a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról és az idei költségvetés módosításáról is tárgyalnak majd a képviselők.

Magyar Péter miniszterelnök által a szerdai kormányülés legfontosabb napirendi pontjaként említett Szent István Vidékfejlesztési Program részleteit. Szóba kerülhet a Sulyok Tamás leváltását is célzó 17. alkotmánymódosítás, amelyet a köztársasági elnök egyelőre nem írt alá. A július 17-ei, csütörtöki sajtótájékoztatót Magyar Péter miniszterelnök, Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, valamint Szondi Vanda kormányszóvivő tartották. A kormány korábban vizsgálatot rendelt el az azbesztszennyezéssel kapcsolatban. A kormány döntést hozott az ügyben. A szennyezéssel leginkább érintett szombathelyi régiókban a kormány elrendeli az 12 km közút újraburkolását. Mivel a szennyezés mértéke sehol máshol nincs az egészségügyi határérték felett, máshol nem indokolt az azonnali beavatkozás – jelentette be Szondi Vanda kormányszóvivő.

A szakképzési centrumok főigazgatói és kancellári vezetése megváltozik, a gyorsabb kommunikáció és a gyorsabb döntéshozatal érdekében. A kormány törvényjavaslatot nyújt be emiatt, így megszűnnek a kancellári és főigazgatói posztok, az új főigazgatói posztra pedig pályázatot írnak ki, melyen a jelenlegi vezetők is indulhatnak – mondta a kormányszóvivő. A folyamatban lévő felújításokat a közeljövőben fogják befejezni, mert azzal kapcsolatos problémákat egyelőre nem találtak.

Magyarország olyan hely kell legyen, ahol a fogyatékossággal élő emberek mindennapjait támogatják. Ez a beltéri működésére is igaz, például egy vakvezető kutyának, aki speciális feladatot lát el. A póráz használatára ez kifejezetten igaz, esetükben ugyanis más annak funkciója, mint egy átlagos állat esetében, hála a kiképzésüknek. Éppen ezért a segítőkutyákra vonatkozó törvényt módosítják, azaz rájuk innentől más szabályok vonatkoznak, ha bizonyíthatóan épp a „munkájukat végzik”.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter  elmondta, hogy az EU-s források hazahozatala mennyire fontos volt a magyar gazdaság szempontjából. A források lehívása kapcsán elhangzott, hogy a kormány két témában is pozitív döntést hozott tegnap. A Tisza-kormány számára fontos, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével lépést tudjunk tartani. Tanács Zoltán szerint, ha nem invesztálunk ebbe a területbe, azt később nemcsak a technológia, de a gazdaság is megsínyli majd. Bár egyelőre lemaradásban vagyunk, a tervek szerint ez hamarosan megváltozhat, ha ebbe a szektorba fektetünk – hangsúlyozta Tanács Zoltán.

Ha most nem lépünk be ebbe a projektbe, akkor lemaradunk – emelte ki a tudományos és technológiai miniszter, aki arról a programról beszélt, mely során 500 millió eurót fog befektetni Magyarország, annak érdekében, hogy a vezető országoktól ne maradjunk le technológiailag.

Ezeket az összegeket az infrastruktúra felépülése mellett a magyar vállalatok, a magyar startupok, a hazai kutatók tudják majd kihasználni, így az ő munkájuk is jelentősen könnyebbé válhat. A mostani tárgyalások állása szerint a lengyelországi együttműködéshez fog csatlakozni Magyarország. Így egy olyan kedvező helyzetbe kerülünk, amit egyedül nem tudnánk elérni.

Az EU IRIS Square nevű programja kapcsán elhangzott, hogy az a következő szegmens, mely a műholdak működésével függ össze. Ezeket nap mint nap használjuk a telekommunikációtól kezdve a navigáláson át rengeteg mindenre. Leegyszerűsítve ezzel kívánnak biztosítani Európa számára egy saját, független, technológiai rendszert, hogy felvehessük a versenyt többek között Elon Muskkal, akinek saját radarbázisa van odafent az űrben. Ez hosszú távon szintén egy olyan beruházás, mely kapukat nyit meg Magyarország számára. Olyan partnerségek épülnek meg ezáltal az együttműködés által, mely nem csupán az űrműködés és a védelmi célok kapcsán, valamint a kutatás és fejlesztés kapcsán fontos.

A dinamikusan fejlődő iparág ma még kicsi Magyarországon, de ebben abszolút van fejlődési potenciál – hangsúlyozta Tanács Zoltán.

Ezután a magyar KKV-k helyzete került szóba, amelyeket – mint Tanács Zoltán mondta – a „Fidesz cserbenhagyott”. A kormány azonosította az eddig felmerült problémákat és szabálytalanságokat. Arra jutott, hogy Magyarországon az EU sereghajtói között van a szegmens, és szükséges egy még hatékonyabb konstrukció fejlesztése, még úgy is, hogy maga a kezdeményezés és annak szándéka mindenképpen pozitív hangvételű. Az eddigi elszámolásokat éppen ezért ki fogja fizetni a kormány. Aki viszont az elmúlt másfél évben nem csinálta meg a projekt rá eső részét, az valószínűleg már nem is fogja. Akinek van elszámolható projektje, szeptember 30-ig nyújtsa be. Ha a kormány is így látja, kifizeti. Utána azonban egy jobb konstrukciót, egy még jobb konstrukciót dolgoznak majd ki – hangzott el az ígéret.

A KRÉTA, a NEPTUN, POSZEIDON és a hasonló rendszerek kerültek terítékre. Ezek kapcsán Tanács Zoltán kiemelte, hogy 2019-től vizsgálták az ehhez kapcsolódó szerződéseket. A kormány úgy döntött, hogy feljelentést tesz az ügy kapcsán, olyan dologra bukkantak ugyanis, ami szerintük mindenképpen indokolttá tette azt. Többek között az állam számára előnytelen, a versenyhelyzetet mellőző szerződésekről van szó – jelentette ki Tanács Zoltán.

A kormány a mai nappal a közlekedésbiztonság kapcsán indított el egy párbeszédet. A legsúlyosabb közlekedésbiztonsági kérdésekről kérik ki a magyar emberek véleményét. A cél az, hogy Magyarországon csökkenjen a balesetek, főként a halálos balesetek száma. A súlyos tragédiák jelentős része ugyanis megelőzhető lenne. A véleményezés nagyjából szeptemberig tehető meg az adott honlapon.

Várhatóan hétfőn és kedden is felszólal a parlamentben Magyar Péter, miközben a képviselők fontos témákról tárgyalnak, többek között terítékre kerülhet a 2026-os költségvetés módosítása. A kormány a nyár végére ígérte a „pótköltségvetést”, miközben a jelenlegi helyzetről már beszámoltak. További beavatkozások nélkül a GDP 8%-a felett lenne az eredetileg az előző kormány által 5%-ra célzott államháztartási hiány, ezt próbálhatják minél jobban lefaragni, hogy aztán a következő években fokozatosan érjük el az euró bevezetéséhez szükséges 3%-os szintet.

Az Európai Bizottság pénteken teszi közzé éves jogállamisági jelentését, amely a Politico által megszerzett részletek alapján több területen is pozitívan értékeli a magyarországi változásokat, azonban további reformokra is javaslatot tesz.

A dokumentum különösen fontos lehet a Tisza-kormány számára, hiszen irányt mutathat azokban a kérdésekben, amelyekkel Brüsszel szerint tovább erősíthető az állami működés átláthatósága és az intézményi garanciák rendszere.

A jelentés elismeri az elmúlt hónapokban végrehajtott egyes intézkedéseket, köztük a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, valamint a civil szervezetek működését érintő változtatásokat. A Bizottság szerint ezek olyan lépések, amelyek korábbi ajánlásokra reagálnak, és hozzájárulhatnak a Magyarország és az Európai Unió közötti bizalom helyreállításához.