Megvalósulhat Putyin ravasz terve
A Gazprom azt állítja: szinte készen van a Török Áramlat néven futó, Oroszországot és Törökországot összekötő gázvezeték tenger alatti szakaszával, és így már ez év végén megkezdi a szállításokat.
Kérdés azonban, hogy juthat-e ebből Magyarországra, Európába – és ha igen, mikor?
Az orosz Gazprom állami gázipari óriásvállalat nemrégiben banki elemzőknek megmutatta, hogyan épül a Török Áramlat néven futó gázvezeték Oroszországot és Törökországot a Fekete-tenger fenekén összekötő szakasza. A cég szerint a munka 90 százalékban elkészült és az év végén megindulhat az energiahordozó exportja az új csőkígyón keresztül – írja beszámolójában a bne IntelliNews régiós gazdasági hírportál.
A Török Áramlat az egyik ága annak a három vezetékből álló hálózatnak, amellyel az oroszok közvetlenül – az ukrán tranzit megkerülésével – szeretnék kiszolgálni az európai földgázpiaci igényeket. A Balti-tenger alatt futó két északi ágból az Északi Áramlat 1. (ÉÁ1) elkészült, az ÉÁ2. viszont jelenleg is építés alatt áll. Az utóbbi ellenzőinek az a legfőbb kifogásuk, hogy a közvetlen szállítási útvonalak kiépítésével Európa a még inkább kiszolgáltatott lesz az orosz gázszállításoknak, továbbá Ukrajna és több kelet-közép-európia ország elveszti fontos gáztranzitbevételét.
Bár az Oroszországból dél felé futó vezetékkel kapcsolatban is megfogalmazódnak hasonló kifogások, mivel ez Törökországban és nem az EU-ban ér partot, így az uniós országoknak nincs beleszólásuk annak kiépítésébe. Valójában Vlagyimir Putyin államfő éppen ezért döntött úgy 2014 decemberében, hogy a Brüsszelből megfúrt, Déli Áramlat néven ismert gázvezeték építése helyett – amely Oroszországból indulva Bulgáriában kötött volna ki – a Török Áramlatot építik meg.
Az EU leginkább azt kifogásolta, hogy a Déli Áramlatba (DÁ) csak a Gazprom gáza kerülhetett volna, és más cég az infrastruktúrához nem fért volna hozzá. Ez ellenkezik az uniós szabályokkal; mire Putyin azzal válaszolt, hogy az elgáncsolt DÁ helyett az infrastruktúrát Törökországig építi ki. Ahonnan aztán ha valaki tovább akarja vinni a gázt Európa, oldja azt meg, ahogy akarja – szólt a dörgedelem. Mindeközben az oroszok azt is jelezték, hogy leállítják az európai ukrán tranzitot 2019 végével.
Úgy tűnik, ennek a forgatókönyvnek most akár mindkét tétele teljesülhet. Ha igaz a Gazprom fogadkozása, akkor az év végével felállhat az évi 31,5 milliárd köbméter gáz szállítására képes török áramlat Törökországig futó része, miközben ukrán illetékesek azt mondták a bne hírportálnak, hogy arra kell készülniük, hogy az orosz gáztranzitok le fognak állni 2020 januárjában. Éppen ezért, most teljes sebességgel igyekeznek feltölteni a gáztározóikat.
A Gazprom elemzői tájékoztatóján megerősítették, hogy a tenger alatti csőfektetés hétmilliárd euróba került, miközben a szárazföldi szakaszokra 400 milliót költöttek Törökországban. További 1,4 milliárdot szánnak arra, hogy kiépítsék a szerbiai szakaszt, amelyet a belgrádi kormánnyal kötött megállapodás alapján fektetnek le. Erre az említett összegből 2019-ben 770 millió eurót akarnak elkölteni. Ez a bő 400 kilométeres csőkígyó a bolgár-szerb és a magyar-szerb határt köti össze, beruházója a szerb-orosz Gastrans.
Bár a Török Áramlat elérheti az európai piacot, a rajta keresztül érkező energiahordozó fő vásárlója mégis leginkább Törökország lehet, mivel Európa egyik legnépesebb országa lényegében semmilyen energiahordozóval nem rendelkezik. A törökök szívesen fogadják az orosz gázt – ha már az oroszok által építendő Akkuyu-i Atomerőműnek épp csak az alapozásáig jutottak el mostanáig.
A törökországi orosz gázzal azonban van egy kis gond: Törökországban – szemben például Ukrajnával – nincs számottevő tárolókapacitás, ráadásul az új, belföldi vezetékhálózat építésekre szintén szükség volna a bővülő gázigények biztonságos kiszolgálásához. Az EPPEN consulting török tanácsadó cég várakozása szerint a török belföldi gázigény 2019 és 2023 között akár évi a 48-50 milliárd köbmétert is elérheti; egy másik szakértőcég, a WoodMac 2035-re 60 milliárdot prognosztizál. Mindennek az lehet a következménye, hogy ha a már működő Kék Áramlatból, illetve a hamarosan feléledő Török Áramlatból beszerezhető összes orosz gázt leszívják a törökök, a Gazprom akkor is csak az ország gázigényének alig több mint a felét (53 százalékát) tudják majd kielégíteni.
Amennyiben igaznak bizonyul az ukrán nemzeti gázszolgáltató előrejelzése a jövőre elapadó orosz gáztranzittal kapcsolatosan, úgy a tárolókba felhalmozott készletek leapadását követően Európában (illetve a mi régiónkban) akár gázhiány is kialakulhat – folytatódik a bne elemzése. Az európai gázkereslet a VTBC, a Gazprom tanácsadó cége szerint idén 1,1 százalékkal (3,1 milliárd köbméterrel) nőhet, főként az áramtermelésre fordított felhasználás bővülése miatt.
A Gazprom saját adatai szerint tavaly 200 milliárd köbméter gázt exportált Európába, amit idén 198-201 milliárd köbméter követhet, átlagosan 230 dollár/ezer köbméteres áron. Az elemzők kevésbé optimisták: várakozásaik szerint inkább a 191 milliárd köbméter és 223 dollár/ezer köbméteres átlagár várható.
Forrás: napi.hu
