Megvan, kik támogatják, hogy melegek is fogadhassanak örökbe gyereket Magyarországon

A NOIZZ megbízásából  online kutatást készített a Qvantum Research kutatóügynökség a 25 és 40 év közötti, 20 ezer főnél nagyobb településen lakó magyarok körében. 400 főt kérdeztek meg különböző témákról, az eredmények nem, kor, iskolai végzettség és településnagyság tekintetében reprezentatívak.

A kutatás keretein belül 12 állítást fogalmaztunk meg, melyekkel a válaszadók értékeire, valamint egyes társadalmi, közéleti ügyekkel kapcsolatos álláspontjaira voltunk kíváncsiak. Az állítások között ugyanúgy szerepeltek a nők társadalmi szerepével és az LMBTQI emberekkel kapcsolatos kijelentések, mint a migrációval, a nemzeti hagyományokkal, a koronavírussal és a klímaváltozással összefüggő, markáns álláspontot megfogalmazó mondatok is.

Mostani cikkünkben azt mutatjuk meg, hogy miképpen viszonyulnak a városi fiatal felnőttek ahhoz, hogy egynemű párok gyermeket fogadhassanak örökbe.

A válaszadókat a kutatásban arra kérték, hogy egy 1-től 6-g terjedő skálán árulják el, mit gondolnak arról az állításról, hogy „Támogatom, hogy Magyarországon azonos nemű párok is fogadhassanak örökbe gyereket”. A 6-os válasz jelentette a teljesen egyetértő, az 1-es pedig a teljes mértékben elutasító álláspontot, a közötte lévő számokkal pedig köztes, inkább egyetértő vagy inkább elutasító véleményeket lehetett megfogalmazni.

A kutatásból az derült ki, hogy a különböző társadalmi csoportok nagyon eltérően ítélik meg a szóban forgó kérdést, a nemek között például óriási eltérés mutatkozik. Míg a nők 51,7 százaléka inkább támogatja, hogy egynemű párok is fogadhassanak örökbe gyereket Magyarországon, addig a férfiak esetében ez az arány csupán 29,3 százalékos. Hasonló eltérés mutatkozik, ha a válaszok átlagos értékeit nézzük, a nőknél ugyanis 3,6-os, a férfiak esetében viszont csupán 2,6-os eredményt kaptunk (ebben a kutatásban, ha egy adott kérdés tekintetében a különböző válaszokat azonos számú válaszadó jelölte volna meg, akkor 3,5-es értéket kaptunk volna).

Mindemellett nemcsak a nemek tekintetében figyelhettünk meg jelenős különbséget a válaszadók hozzáállásában. A 25 és 32 év közötti kitöltők közel fele (46,3%) támogatta, hogy egynemű párok is fogadhassanak örökbe gyereket itthon (a válaszok átlaga 3,4 volt), 33 és 40 év között viszont ez az enyhe mértékű elutasítás már jelentős mértékűbe csapott át – 64,9 százalékuk ugyanis inkább ellene volt a szóban forgó állításnak.

Hasonló mértékű különbséget kaptunk, amikor a budapesti válaszadókat hasonlítottuk össze azokkal, akik 20 és 100 ezer fő közötti településen élnek. Az állítást inkább támogatók aránya 51,1 százalék volt Budapesten, míg az említett településméret esetében csupán 33,6 százalékos eredményt kaptunk. A legelutasítóbbak a 100 ezer főnél nagyobb településen, de nem Budapesten élők voltak, körükben csupán 10-ből 3-an támogatták, hogy egynemű párok is fogadhassanak örökbe gyermeket hazánkban.

A kutatási eredményekkel kapcsolatban megkerestük a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) emberek ügyeivel és társadalmi problémáival foglalkozó Háttér Társaságot, hogy segítsenek nekünk értelmezni az adatokat. A civil szervezetnél megerősítették, hogy más felmérések és saját tapasztalataik is a mi kutatásunk alapján kirajzolódó helyzethez képet mutatnak.

A társadalom érzékenyülésében, elfogadóbbá válásában fontos szerepe van a jogi helyzetnek és a törvényhozásnak is, például a 2009-ben bevezetett bejegyzett élettársi kapcsolat elősegítette az azonos nemű kapcsolatok normalizálását – írták az elemzésben.

Az elmúlt évtizedekben a közgondolkodás eltávolodott attól, hogy a homoszexualitást betegségként vagy devianciaként ítélje meg. A kutatások szerint azok, akiknek van LMBTQI ismerősük, sokkal elfogadóbbak, márpedig minél fiatalabb valaki, erre annál nagyobb az esélye: az LMBTQI fiatalok ma már sokkal nagyobb arányban bújnak elő, mint akár 10 éve – világított rá arra a Háttér Társaság, hogy mi okozhatja a különbséget az életkori csoportok hozzáállásában.

Amögött ugyanakkor más okok húzódnak meg, hogy a férfiak miért gondolkodnak jelentősen elutasítóbban az egynemű párok örökbefogadási jogának tekintetében. „Az LMBTQI emberek elfogadása erősen összefügg azzal, hogy az emberek a merev férfi-női szerepekről mit gondolnak, a nők e téren sokkal megengedőbbek, a férfiak jobban ragaszkodnak a hagyományos férfi-női szerepekhez. Sok férfi érzi úgy, hogy az LMBTQI közösség támogatása a saját szexualitását, férfiasságát vonja kétségbe mások szemében” – írta megkeresésünkre a Háttér Társaság, akik már egy korábbi, saját maguk által végzett kutatásban azt is figyelték meg, hogy a nők általánosságban is nyitottabbak, elfogadóbbak az LMBTQI emberekkel, illetve az LMBTQI emberek jogaival kapcsolatban.

Egy 2018-as, Nevezd nevén a gyűlöletet! című felmérésükben a nők 66 százaléka, míg a férfiak csupán 58 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy hagyni kell, hogy a meleg férfiak és a leszbikus nők szabadon éljék az életüket melegként és leszbikusként úgy, ahogy akarják.

Ugyanígy, a transzneműekre vonatkozó hasonló állítással a férfiak csupán 52 százaléka, míg a nők 63 százaléka értett egyet. A férfiaknak ráadásul csak a 30 százaléka érezné teljesen kényelmesen magát, ha meleg lenne a szomszédja, a nőknél viszont ez az arány 47 százalékos.

A férfi válaszadók számára egyébként a leszbikus női szomszéd volt az elfogadhatóbb (39%), egy potenciális transznemű szomszéd esetében viszont már jóval alacsonyabb az elfogadás aránya (26%), a nők pedig ebből a szempontból is toleránsabbak, 43 százalékuk érezné ugyanis teljesen kényelmesen magát, ha transznemű lenne a mellette lakó.

Végezetül pedig az is hasonló képet mutat, hogy a férfiak csupán 45 százaléka fogadná el gyermekét, ha kiderülne róla, hogy meleg, leszbikus vagy biszexuális (a nők esetében ez az arány 55 százalék). Transznemű gyermeket pedig a férfiak 42 százaléka, míg a nők 53 százaléka fogadna el.