Megvan Sz@rgentini utódja – jön is Magyarországra vizsgálódni
A jövő év elején újabb európai parlamenti küldöttség vizsgálódhat Magyarországon – írja a Magyar Hírlap.
Az EP új „magyarfelelőse”, Gwendoline Delbos-Corfield a Magyar Hírlapnak arról is beszélt, milyen szerepe van a hazánk ellen indult jogállamisági eljárásban.
Magyar újságírókkal beszélgetett tegnap az Európai Parlament brüsszeli épületében Gwendoline Delbos-Corfield, aki Judith Sargentinitől vette át a magyarországi jogállamiságról szóló dossziét. A MH kérdésére a francia zöldpárti politikus azt mondta, szerinte egyelőre nincs szükség a tavalyi után újabb jelentésre Magyarországról – ennek megfontolását a momentumos Donáth Anna vetette fel nemrég –, tervez azonban egy tanulmányutat hazánkba a jelentés óta történt fejlemények kivizsgálására, valamikor 2020. február–április között. Kiemelte, hogy a Sargentini-jelentés még nem foglalkozott olyan mértékben az akadémiai és kulturális szabadsággal, mint az francia utóda szerint most indokolt lenne.
Delbos-Corfield beszámolt arról is, hogy a finn elnökség kezdeményezésére informális sajtóreggelin tartott előadást, mielőtt kedden az Általános Ügyek Tanácsában megtartották a második meghallgatást a hetes cikkely szerinti eljárásban. Elmondta, a reggelin részt vett Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos és Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős alelnök, mindketten liberális politikusok. Mind a huszonnyolc tagállam képviseltette magát, de nem mindenki miniszteri szinten, mert több tagállam is ellenzi, hogy ilyen mértékben bevonják az EP-t az eljárásba.
A jogállamisági eljárás ugyanis, bár a parlament kezdeményezte, jelenleg az Tanácshoz tartozik, így az aktuális soros elnökségek diktálják a tempót. Delbos-Corfield azt mondta, elégedett a finnekkel, rendszeresen tájékoztatják és kikérik a véleményét. A soros elnökséget januárban átvevő horvátokkal kapcsolatban elmondta, biztos benne, hogy folytatni fogják az eljárást. Hozzátette azonban azt is, hogy Németország egyértelműbben állt ki a jogállamiság védelme mellett, mint Horvátország.
A képviselő azt is elmondta a Magyar Hírlap kérdésére, hogy nem ért egyet azzal a magyar kormányzati állásponttal, miszerint a jogállamiságnak nincs egységes definíciója, ezért problémás egy erről szóló mechanizmus. Delbos-Corfield szerint az EU-nak olyan alapossággal kellene monitoroznia a jogállamiságot, ahogy más szabályokat ellenőriz. Úgy fogalmazott: minden országban vannak jogsértések, de erősen eltérő szinten. LENGYELORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON SZERINTE SZISZTEMATIKUSAN SÉRÜL A JOGÁLLAM, DE A NYUGATI ORSZÁGOK TERRORELLENES INTÉZKEDÉSEI IS SÉRTHETIK A JOGÁLLAMISÁGOT BIZONYOS MÉRTÉKBEN.
Több magyar európai parlamenti képviselő is tartott háttérbeszélgetéseket tegnap. A DK-s Dobrev Klára ismét hangsúlyozta az európai egyesült államok létrehozását, azzal érvelve, hogy Európa a szorosabb integráció felé halad, az új kihívásokkal ugyanis a nemzetállamok nem tudnak egyedül megbirkózni
a globalizálódó világban.
Forrás: Magyar Hírlap
