Kiderült mennyibe kerülne Ukrajna EU-csatlakozása
Új elemzések kerültek napvilágra arról, milyen összegekbe kerülne Ukrajna uniós csatlakozása írja a mandiner.
A német Die Welt arról ír, milyen összegekbe kerülne, mit jelentene az EU-nak Ukrajna csatlakozása.
Az EU decemberi döntésével megkezdődhet Ukrajna csatlakozási folyamata. Egy majdan ténylegesen bekövetkező csatlakozás viszont jelentős változásokat hozna az EU pénzügyi, költségvetési viszonyaiban, a Welt ennek járt utána.
Az International Centre for Defence and Security nevű agytröszt tanulmányán keresztül mutatja be az ukrán EU-csatlakozás pénzügyi vonzatait.
Először is:
HA UKRAJNA MA AZ EU TAGJÁVÁ VÁLNA, RÖGTÖN AZ UNIÓS FORRÁSOK LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNYEZETTJÉVÉ LÉPNE ELŐ,
évente mintegy 19 milliárd eurót kapva a közösségtől. A német Institut der deutschen Wirtschaft (IW) intézet is hasonló, évi 18-27 milliárd euró közötti összeggel számol Ukrajna esetében. Az Európai Tanács titkársága pedig 26 milliárd eurós összegre jutott elemzése során.
AZ EU GAZDAG ÁLLAMAINAK EMIATT MÉLYEN BELE IS KELLENE NYÚLNIA A ZSEBEIKBE: NÉMETORSZÁGNAK IS 20 SZÁZALÉKKAL NÖVELNIE KELLENE BEFIZETÉSEIT.
A tanulmány szerzője, Michael Emerson a Weltnek arról beszél: vannak spekulációk arról, hogy mibe kerülne Ukrajna EU-tagsága, például az is terjed, hogy Ukrajna belépésével az eddigi kelet-európai EU-tagok a kifizetések kedvezményezettjei helyett onnantól nettó befizetőkké válnának – a szakértő szerint viszont ez a feltételezés nem megalapozott.
Ugyanakkor a Welt is leszögezi, hogy nem lenne egyszerű folyamat Ukrajna EU-n belüli finanszírozása. 2004-től ugyan Nyugat-Európánál szegényebb országok sorát vették fel az EU-ba, de Ukrajna esete teljesen más.
Egy hatalmas ország, amit éppen háború pusztít, de Spanyolországgal mérhető össze a lakossága és több termőföldje van, mint Olaszországnak. A Welt szerint
UKRAJNA EGYMAGA TÖBB UNIÓS FORRÁST TUDNA IGÉNYELNI, MINT AZ ÖSSZES TÖBBI EU-TAGÁLLAM EGYÜTTVÉVE.
Ma Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje az EU támogatásainak, 2022-ben több mint 11 milliárd eurót kapott Brüsszel. Mögötte Románia (5,5 milliárd euró) és Magyarország (4,2 milliárd euró) áll.
UKRAJNA EGYÉRTELMŰEN JÓVAL TÖBBET KAPHATNA, MINT EZEK AZ ORSZÁGOK.
A Welt cikke arra is kitér, hogy az Ukrajnának elméletben járó majdani tagsági támogatások mintegy fele az agráriumba menne majd (ahogy ma is az EU-ban a Közös Agrárpolitika teszi ki a támogatási összegek mintegy felét). Ukrajna csatlakozásával vagy a Közös Agrárpolitika forrásait kellene radikálisan megnövelni, vagy pedig
az európai gazdák torkán kellene lenyomni azt, hogy ezentúl jóval kevesebb támogatást kapnak
az Ukrajna csatlakozása miatti újraosztás következtében.
Az elmúlt hónapok európai gazdatiltakozásai viszont megmutatják, milyen érzékeny téma bármilyen forrásmegvonás a gazdáktól – emlékeztet a Welt. Ezért inkább az EU-költségvetést kellene megreformálni – értsd: jelentősen megnövelni. A tagállamok azonban hagyományosan nem kívánnak jelentősen nagyobb összegekkel hozzájárulni az EU költségvetéséhez, ami ezért sem tud tovább lépni egy jóval magasabb, „európai szuperállami” léthez szükséges főösszegek felé.
A másik nagy kérdés az agrárium területén az olcsó ukrán termények EU-ba való beengedése, és annak következményei.
Mit tenne az európai termény- és élelmiszerpiaccal, ha az ukrán termékek akadálytalanul keringenének a közös piacon?
EZ A TÁMOGATÁSI PÉNZEKHEZ HASONLÓAN FORRÓ ÉS KONFLIKTUSOS PONT MÁR MOST IS AZ EURÓPAI POLITIKÁBAN.
És marad még egy nagy kérdés a végére: az EU szegényebb régióit ma támogató uniós kohéziós alapokat vajon hogyan rendezné át a már háború előtt is rendkívül szegény, azóta pedig infrastrukturálisan és gazdaságilag romba döntött, háborús zónaként funkcionáló Ukrajna belépése? Erre a kérdésre végső választ a Welt cikke sem mer adni. Azt viszont leszögezik a végén: egy éves 19 milliárd eurós támogatás ugyan sok pénz, de az EU-nak megérné kifizetni Ukrajnáért.
Forrás:
