Miért nem kockáztatja Putyin a balti államok megtámadását?
A NATO-tábornok nyilatkozata az amerikai katonai jelenlét európai csökkentéséről szóló megbeszélések közepette hangzott el.
A NATO európai szövetséges erőinek főparancsnoka, Alekszusz Hrinkevics tábornok kijelentette, hogy Oroszország nem meri megtámadni a balti államokat, mert felismeri, hogy elkerülhetetlenül kudarcot vallana egy összecsapásban a Szövetséggel – írja a Financial Times.
Az ILA berlini légibemutatón tartott kerekasztal-beszélgetésen a tábornok megjegyezte, hogy folyamatosan elemzi a hírszerzési információkat, és nem lát arra utaló jeleket, hogy a Kreml közvetlen katonai konfliktusra törekedne a Nyugattal.
„Oroszország nem törekszik konfliktusra… Értik a »védelmi szövetség« kifejezést, és megértik, hogy számos aszimmetrikus előnnyel rendelkezünk” – hangsúlyozta a tábornok.
A nyilatkozat az európai szövetségesek körében az amerikai katonai jelenlét kontinensen való esetleges csökkentése miatti aggodalmak közepette hangzott el.
A Financial Times szerint Washington egy olyan modellt fontolgat, amelyben egyes egységek tartalékban maradnának, és 10, 30 vagy 180 napon belül bevetésre készek lennének.
A balti államok attól tartanak, hogy ez réseket teremthet az elrettentési rendszerben. Hrynkevich azonban úgy véli, hogy a jelenlegi biztonsági modell továbbra is megbízható.
A tábornok hangsúlyozta, hogy a NATO fő célja, hogy bármilyen orosz támadást elfogadhatatlanul költségessé tegyen.
„A kihívás az, hogy Oroszország megértse: ha megpróbálnak valamit a Baltikumban, az nem fog működni. Mivel tudják, hogy nem fognak sikerrel járni, nem fognak kockáztatni valami ilyesmit” – mondta.
Az utóbbi időben a szövetséges országok egyre gyakrabban számolnak be orosz drónokkal kapcsolatos incidensekről. Különösen nagy port kavart egy német drón áldozatokat követelő lezuhanása a romániai Galati városában. Ezért Románia megkezdte a Merops mesterséges intelligenciával ellátott elfogó drónok tesztelését az Ukrajna elleni fokozódó orosz támadások hátterében.
Eközben Lettország továbbra is megerősíti Oroszországgal közös határát, védelmi infrastruktúrája részeként „sárkányfogakat” és páncéltörő árkokat telepít.
