Miért volt sikeresebb a sárgamellényesek tüntetése bármilyen eddigi magyar demonstrációnál?
Franciaországban több hete zajlanak a sárgamellényes tiltakozások, ahol a tüntetők eredetileg a benzinár emelése miatt vonultak az utcákra, de később akciójuk átfordult a francia kormány gazdaságpolitikája elleni általános tiltakozásba. A demonstráció úgy tűnik, sikerrel járt, hiszen Emmanuel Macron francia elnök hétfő este bejelentette a minimálbéremelést és az adórendszer átalakítását. Tüntetésekből ugyan Budapesten sincs hiány, de az elmúlt években a legtöbb ügyben nem sikerült változást elérniük a Magyarországon utcára vonulóknak. Vajon mi az, ami miatt a franciáknál hatásosabban zajlik egy demonstráció, mint hazánkban?
„Franciaországban egészen más a politikai kultúra, hagyománya van az ilyen típusú demonstrációknak, amelyekhez a politikai szereplők is hozzá vannak szokva – nyilatkozta a Zoom.hu-nak Tóth Csaba politológus.
Nicolas Sarkozy alatt 2010-ben a nyudíjkorhatár emelése ellen, 2016-ban François Hollande elnöksége idején pedig a munkaügyi reform miatt voltak nagy volumenű tüntetések.
Tóth emlékeztetett arra is, hogy a francia társadalomban nem olyan “egyértelmű” a helyzet, mint hazánkban, ahol a Fidesz mögött nagyjából a népesség fele áll; Franciaországban szám szerint is erősebb az ellenzék. Tóth szerint abban, hogy a franciáknál nagyobb a tüntetések támogatottsága, a médiának is óriási szerepe van:
„a demonstrálók nem szeretnék viszontlátni magukat, mint »rongálók«”– fogalmazott.
A politológus azt is hozzátette, hazánkban eddig a nagy, utcai akciókat leginkább a jobboldal szervezte, a magyar baloldal igyekezett a béke és a kompromisszumkészség értékeit előtérbe helyezni. Ezzel szemben Franciaországban erősebb a baloldali radikalizmus, amelyet Magyarországon legfeljebb az utóbbi időszakban lehetett érzékelni. Ez változhat most meg: a csütörtök esti demonstráción már voltak olyan elemek a tüntetők részéről, amelyek a magyar baloldali-liberális térfélről eddig tejesen hiányoztak
„Emellett pedig a jogi környezet is teljesen más, a franciáknak nem kell attól félniük, hogy ha részt vesznek egy tüntetésen, akkor ellehetetlenítik őket. Franciaországban az államhatalom semleges, így az állampolgárok is kevésbé félnek a [vélt vagy valós] következményektől”– emelte ki Tóth.
A politológus szerint azt, hogy az elmúlt két nap estéinek lesz-e következménye és nagyobb ereje, nem lehet tudni, hiszen a tüntetések egyelőre spontán szerveződnek. Ugyanakkor fontos az, hogy a mostani tüntetések első vonalában ott a parlamenti, illetve a parlamenten kívüli ellenzék, ami esélyt adhat arra, hogy a tüntetések most kifussanak valahova.
