Mosolygós, tetkós csajjal nyomul az MSZP – kár, hogy kamu

Az MSZP egy trendi, tetkós csajjal keres magának parlamenti gyakornokot. Csakhogy két kattintás után kiderül, hogy a lánynak valójában semmi köze a szocikhoz, csupán egy netről leszedhető sablonarc. Mondjuk még így is több nyomot hagy maga után, mint Tóth Bertalan pártelnökként.

A minap szembejött velünk a hír, hogy parlamenti gyakornokokat keres a Magyar Szocialista Párt. A mellékelt kép ráadásul arra enged következtetni, hogy a szocik haladnak a korral, a pártállami múltjukat jelképező traktoroslány helyett ugyanis már mosolygós, tetkós csajjal nyomulnak. Aki pont olyan trendi, mint Kunhalmi Ágnes bubifrizurája volt a hetvenes években. Ez a fiatalos trendiség azonban annyira idegen Tóth Bertalan pártjától, hogy még a Párttörténeti Politikatörténeti Intézet irattárában is komoly fejtörést okozna, hogy találjanak legalább egy olyan dokumentumot, ami nyomokban bármiféle szexisséget tartalmaz.

Szóval a szocik hirdetésében felbukkanó tetkós csaj gyanút ébreszt. Ezért a Google képkeresőjében rászűrünk, és nyomban jönnek is a találatok, hogy szóban forgó, vagány kishölggyel – ha éppen nem MSZP-s gyakornoki programot akarnak vele reklámozni -, akkor ugyanő tudja a gyógyírt az „intim panaszok enyhítésére”, de Gordon Family Dental is vele szeretné eladni fogászati szolgáltatásait. Fiatalos, tetkós csajnak tehát semmi köze nincsen a szocialista párthoz. Csupán egy netről leszedhető sablonarc.Amiben ott tükröződik az MSZP hanyatlástörténete: azé a párté, amelyik a Zuschlag-féle törtető karrieristák gyűjtőhelyétől eljutott egészen odáig, hogy egyetlen valós, húsvér fiatalt sem tud maga mellett felmutatni. Plakátra tenni. Így válik valósággá Horn Gyula 2006-os jóslata a végképp magára maradó MSZP-ről:

„Egyedül vagyunk, Tibor. Egyedül. Te meg én. Meg a nézők.”

A szocialisták jelenleg ugyanis egyedül vannak. Egyedül. Bertalan jelentéktelenségével meg a szovjetlány bubifrizurájával. És már nézők sincsenek. Az MSZP kimúlásának végjátéka ugyanis éppen olyan szürke és unalmas, mint a főszereplő Tóth Bertalan maga. Akinek alakítása senkit sem képes lekötni, a pattogatott kukorica is elfogyott, a jéghidegen az igazi kóla pedig langyos lett, és ihatatlan. Ezért a nézők előbb csak fészkelődni kezdtek, majd fogták magukat, és tömött sorokban hagyták el a szoci mozit. Mert amit a vásznon láttak, az több is volt már, mint rémkínos. Az utolsó képkockák még lepörögnek, aztán bekúszik a felirat: The End. A sötétlő teremben ekkor felgyúlnak a fények, és mindenki számára világossá válik, hogy a szocialisták valójában nem gyakornokot keresnek, hanem azt, aki utolsóként lekapcsolja majd a villanyt.