Nagy port kavart aaz amerikai védelmi miniszter tetoválása

Sorra jelentek meg a héten a cikkek az arab híroldalakon az amerikai védelmi miniszter tetoválásáról. Pete Hegseth a káfír arab szót varratta magára, amely hitetlent jelent, és azokra használják, akik nem az iszlám vallást követik. Noha a felirat csupán most kapott figyelmet, már egy tavaly júliusi, Instagram-oldalán megosztott fotón is látni lehetett a felkarján.

Elsők között cikkezett róla a liberális CNN amerikai televíziós hálózat arab nyelvű kiadása, azt hangsúlyozva, hogy a káfir szónak, valamint Hegseth egy másik tetoválásának is vallási és történelmi jelentősége van. A káfir fölött ugyanis a Deus vult felirat szerepel, amely a keresztes hadjáratokhoz kötődő latin kifejezés, és a keresztesek csatakiáltásaként tartják számon. Azt jelenti, „Isten akarja”. Nem sokkal később a katari aljazeera.net pánarab hírtelevízió oldalán is megjelent a cikk, amely szintén a vallási és történelmi kontextust fejtegeti, ám kritikusabb hangot megütve. A katari soft power eszközeként számon tartott médium szerzője internetes aktivisták véleményeire hivatkozva azt írta, a káfir tetoválásban sokan muszlimellenes megnyilvánulást látnak. De még a brit The Guardian napilap szerzője is a muszlimok megsértésével vádolta meg a védelmi minisztert.

De valóban erről van szó? Hegseth tetoválásainak bírálói jellemzően politikailag motivált muszlimok, vagy egyértelműen baloldali vonalat képviselnek, mint a CNN és a The Guardian. Ahhoz kétség sem fér, hogy a védelmi miniszter tetoválásai megosztóak, de nézzük meg, mit mond róluk a többség. A baloldali és az arab híroldalak egy szűk szegmensét leszámítva a nemzetközi média nem fektetett az ügyre nagy hangsúlyt, és az előbbiekkel szemben egészen eltérő indokokkal magyarázhatók Hegseth feliratai.

Ahhoz, hogy meg akarjuk árteni, érdemes megnézni a védelmi miniszter karrierútját: Hegseth 1980-ban született Minneapolisban, és bár első diplomáját a Princeton Egyetem politológia szakán szerezte, már akkoriban – hónapokkal a szeptember 11-i terrortámadások előtt – csatlakozott a hadsereg tartalékoskiképzéséhez. 2005-ben aztán a Közel-Keleten találta magát, miután gyalogos tisztként csatlakozott a már javában zajló második öbölháborúhoz. Először Bagdadban, majd Szamarrában állomásozott, iraki szolgálatáért Bronz csillaggal tüntették ki. Katonai tapasztalatait a 2010-es évek elején Afganisztánban kamatoztatta, ahol nyolc hónapig önkéntesként is tanított egy kabuli iskolában.

A védelmi miniszter is nyilatkozott arról, hogy tetoválásai rendkívül fontosak számára. Erre utal az is, amikor egy interjúban elmesélte, édesapja korán lebeszélte arról, hogy magárra varrasson valamit. Fiatalabb korában még egy palánkon áteső, lángoló kosárlabdát képzelt el magán. A védelmi miniszer kereszténynek vallja magát, és nem titok az sem, hogy vallási meggyőződése identitásának központi eleme. Tetoválásaira gyakran hivatkozik úgy, hogy hitét, hazaszeretetét és világnézetét tükrözik. „Izrael, a kereszténység és a hitem. Olyan dolgok, amelyek foglalkoztatnak” – fogalmazott.

Érdekesség, hogy a CNN-en és az aljazeera.neten kívül nem sok arab híroldal közölt cikket Hegseth tetoválásáról. Jellemzően ezeket az írásokat vették át kisebb portálok. Még inkább beszédes az, hogy sem a nagyobb szaúdi (pl. al-Marszd), de még az iráni nemzeti hírügynökség, az IRNA sem jelentetett meg róla cikket. A török Anadolu állami hírügynökség ugyan írt a tetoválásról, de egy összeállítás részeként, amelyben a Hegsethre varrott szimbólumokkal, feliratokkal foglalkozik.

A védelmi miniszter másik karján egy a „ We the People ” szerepel, ami az amerikai alkotmány preambulámának kezdete: „Mi, az Egyesült Államok népe […]” – így kezdődik a szöveg. Mellette pedig római számokkal szerepel az 1775-ös évszám, ami feltehetőleg az amerikai függetlenségi háború kezdetére utal. Mellkasára pedig a jeruzsálemi keresztet tetováltatta korábban, amely szintén a középkori keresztes harcokhoz kapcsolódik. A szimbólumnak napjainkban is vallási jelentősége, elsősorban a szentföldi keresztényekre utal, mégis demokrata pártiak jobboldali szélsőségességgel vádolták meg miatta a védelmi minisztert. Joe Biden elnöksége alatt azt is megtagadták tőle, hogy a nemzeti gárdában szolgáljon.

Hegseth erről a tetoválásáról annyit mondott, hogy csupán egy keresztény szimbólum, és értetlenül állt a döntés előtt. Testén a keresztény ikonográfia más elemei is helyet kaptak, köztük egy kard, amely feltételezések szerint Máté evangéliumának egyik versére utal: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert” – olvashatók a versben Jézus szavai, amely nem háborúra vagy erőszakra buzdít, hanem azt fejezi ki, hogy üzenete megosztást hoz a világba.

És a listának még koránt sincs vége: amerikai zászló és mesterlövész puska, a „Csatlakozz vagy halj meg” politikai karikatúrából a kígyó és a 187. légideszant gyalogezredének a címere is megtalálható Hegseth testén. A tetoválások egyértelműen jelzik: koránt sincs szó muszlimellenes vagy bármilyen szélsőséges ideológiáról, sokkal inkább a keresztény hitet, az amerikai hazaszeretet és a védelmi miniszter katonai múltját jelképezik.

Inndex