Nagyon rossz hír jött a nyugdíjasoknak
A járandóságuk emelésénél csaknem másfélszer jobban drágultak az általuk fogyasztott termékek és szolgáltatások, átlagosan 4,5 százalékos infláció sújtja az időseket.
Két hónap átlagában 4,5 százalékkal nőtt a nyugdíjasok inflációja – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatközlése alapján az mfor.hu. Januárban 4,6, februárban 4,4 százalékos inflációt mért a KSH a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint. A nyugdíjak azonban januárban mindössze 2,8 százalékkal nőttek, és a tervezettnél magasabb előző évi infláció miatt járó tavaly novemberi 0,7 százalékos pótlólagos emelés is ekkor épült be a járandóságokba.
Ismét az élelmiszerek terhelik meg jobban a nyugdíjasok pénztárcáját: a KSH szerint februárban átlagosan 7 százalékos volt ebben a szegmensben az infláció.A sertéshús 27,3 százalékkal, a párizsi, kolbász 21,5 százalékkal drágult a tavaly februárihoz képest. A tej 9,4 százalékkal, a kenyér 7,6 százalékkal került többe.
A nyugdíjasok jobban ragaszkodnak a postai szolgáltatásokhoz, azonban februárban itt is 9,5 százalékkal emelkedtek az árak, miközben mozijegyre, színházi belépőre is 5-7 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve. A szerencsejátékok árai 7 százalék feletti mértékben emelkedtek, a belföldi üdülés több mint 8 százalékkal. Vagyis akinek ezekből a termékekből, szolgáltatásokból az átlagosnál több van a fogyasztói kosarában, azokat még a 4,5 százalékosnál is magasabb infláció sújtja – írta az mfor.hu. Ugyanakkor a ruházkodási cikkek 1 százalék alatti mértékben drágultak.
Rontja a nyugdíjasok kilátásait, hogy a Privátbankár.hu minapi felmérése szerint márciusban sem lassul várhatóan a drágulás üteme, amit a már ismert piaci zavarokon túl a koronavírus miatti felvásárlási láz tetéz. (bár a felmérés készítésének idején a lap munkatársai már nem tapasztaltak felvásárlási lázat, március legelején még tömve voltak a boltok).
Az elemzők szerint idén 3,5 százalékos, vagy azt is meghaladó éves átlagos infláció várható, ugyanakkor nagy a bizonytalanság a járvány gazdasági hatásait illetően. A gazdasági hatás tűnik egyértelműbbnek, a termelési láncok lebénulása miatt lassulásra, rosszabb esetben visszaesésre kell számítani.Az árak esetében kevésbé egyértelmű a helyzet, mert a kínálat szűkössége miatt fellépő áremelkedéssel szemben a kereslet visszaszorulása (kevesebbek költenek az emberek utazásra, a karanténokban korlátozott a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a cégek alkalmazkodása növelheti a munkanélküliséget) az árak csökkenése irányába hat. El kell telnie pár hónapnak, hogy mindenki tisztábban láthasson ebben a kérdésben – jegyezte meg a portál.
Forrás: Infostart
