Hoppá! Németország nem támogatja az EU terveit
Berlin nem támogatta azt az uniós elképzelést, hogy az Orosz Jegybank befagyasztott vagyonát az ukrán újjáépítéshez utalják át, Németország szerint ez pénzügyi és jogi nehézségekkel járna – idézte kormányzati tárgyalópartnereit a Financial Times című lap.
“NÉMETORSZÁG ELLENVETÉSEINEK ADOTT HANGOT AZZAL A BRÜSSZELI TERVVEL SZEMBEN, HOGY A KÖZPONTI BANK BEFAGYASZTOTT VAGYONÁT (ÁTUTALJÁK) UKRAJNA ÚJJÁÉPÍTÉSÉRE” – ÍRTA A LAP.
Christian Wiegand, az Európai Bizottság szóvivője május 25-én azt mondta, hogy május közepéig az uniós országok összesen több mint 200 milliárd eurót fagyasztottak be.
Magas rangú tisztviselők állítólag kételkednek abban, hogy a terv elegendő támogatást kap, mert a jogi kockázatok túl nagyok.
A német külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor azt mondta, hogy Moszkvának “meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott károkért”, és ragaszkodott ahhoz, hogy Németország “mindent megtesz, amit a törvények lehetővé tesznek”, hogy felkutassa és befagyassza a szankciók hatálya alá tartozó orosz magánszemélyek és vállalatok vagyonát. Hozzátette azonban, hogy maga a javaslat “bonyolult pénzügyi és jogi kérdéseket” vet fel.
“Ez sok bajt fog okozni” – idézte a lap az egyik beszélgetőpartnerét, megjegyezve, hogy a helyzet precedenst teremthet más országok számára, különösen Lengyelország második világháborús károkért járó német jóvátételi követelései ügyében.
A lap forrása szerint Marco Buschmann, a német igazságügyi minisztérium vezetője tanulmányozta az említett vagyontárgyak lefoglalására vonatkozó uniós javaslatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy ez jogilag nem kivitelezhető. Buschmann szóvivője azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
“A KIHÍVÁS AZ, HOGY MEGPRÓBÁLJUK ELDÖNTENI, MI AZ, AMI JOGILAG ÉRVÉNYES ÉS INDOKOLT. <…> EZ SOKKAL NEHEZEBB, MINT AZT BÁRKI IS GONDOLTA AZ ELEJÉN” – MONDTA A LAPNAK EGY DIPLOMATA.
Az EU külügyminiszterei várhatóan hétfőn Luxembourgban tartandó ülésükön vitatják meg a kérdést.
A lap szerint egy magas rangú ukrán tisztségviselő Kijev álláspontjának adott hangot, miszerint az EU évente hárommilliárd eurót vehet fel a befagyasztott orosz tartalékok számláiról. Hozzátette, hogy Ukrajna egy olyan alternatív konstrukciót is fontolgat, amely szerint az Európai Bizottság “az elkobzott vagyontárgyakat biztosítékként használhatná, amely ellenében hitelt vehetne fel beruházásokra, hogy olyan nyereséget termeljen, amelyet Kijevnek szánna”.
orosz hírek
