Nincsenek véletlenek: a légi katasztrófákat a geopolitika és titkos érdekek határozzák meg
Hogy mennyire szelektív a memória és mennyire nagy szerepet játszik a geopolitika még a légikatasztrófák narrációjában is, arra a legjobb példa, hogy hogyan gondolkozunk arról, amikor rakétával lőnek le egy személyszállító repülőgépet, ami Teherán repülőteréről száll fel.
Nem, most egyáltalán nem az ukrán PS752 járat katasztrófájáról beszélek, hanem amikor az amerikaiak föld-levegő rakétával lőtték le az Iran Air Flight 655 járatát 1988. július 3-án.
Vagy erről soha nem hallottatok? Nos, nem meglepő, nem vagytok egyedül, mivel az USA lőtte le az utasszállító repülőgépet 290 emberrel a fedélzetén, akik mind szörnyethaltak.
És tudjátok mi az érdekes? Az Egyesült Államok azóta sem kért bocsánatot. Az iráni utasszállító lelövését 32 évvel ezelőtt úgy tálalták, mint műszaki hiba.
Persze vannak ilyenek. De minden másképp volt 5 évvel korábban, amikor a Szovjetunió lőtte le a koreai ‘Korean Airlines Flight 007’ gépét és odaveszett 269 élet, mikor a dél-koreai gép letért 365 mérföldre a kijelölt útvonalától és a lezárt orosz légtérben tartózkodott.
A hidegháború felfokozott feszültséggel teli időszakában azt gondolták, hogy kémrepülő, mely nemzetközi figyelmeztető jelzéseket ad és nem válaszol.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy ugyanabban az időben egy amerikai megfigyelő repülő szintén a térségben tartózkodott. A lelövés volt a bizonyíték a ‘Gonosz Birodalomra”, “Gyilkosság a levegőben”, ez állt a NewsWeek akkori címlapján. Ronald Reagan elnök “terrorcselekménynek” nevezte, és “barbár cselekedetnek”.
Igaz, hogy 21-el több ember halt meg az iráni ‘Iran Air 655’ rakétával való kilövésekor, de mégis a koreai gép került csak a hírekbe, mert az illett bele a hidegháború narratívájába.
Teljesen más a helyzet, amikor oroszok maguk az áldozatok. Hiszen ugyanígy hasonló eset, ami az emlékezet gödrében végezte, a Siberia Airlines Flight 1812 lelövése a Fekete-tenger felett 2001. október 4-én.
A járat úton volt Tel Avivból az oroszországi Novoszibirszkbe. Tévedésből találta el az ukrán hadsereg által kilőtt rakéta.
De csak az oroszok vagy az irániak tesznek ám ilyeneket? Ugye?
Nem is olyan régen, 2015. október 31-én a Sinai-félsziget felett robbant fel az orosz Metrojet Flight 9268 járata, mely nyaralókat hozott haza Egyiptomból. Bombát csempésztek iszlamisták a fedélzetre és az ISIS vállalta magára a merényletet. A brit külügyminisztérium részéről Philip Hammond “Moszkva számára figyelmeztető lövésnek” nevezte ezt!
Képzeljük el ugyanezt, ha Szergej Lavrov külügyminiszter egy brit utasszállító és angol utasok elleni merényletet ugyanezekkel a szavakkal és gusztustalan nyilatkozattal reagálna le! Vajon mi lenne?
Ahogy a földön, úgy a levegőben is bizonyos emberek “még egyenlőbbek”, mint mások….
Tényleg ez a főáramú politika, hogy vannak EGYENLŐK és EGYENLŐBBEK? – ahogy Drábik János könyvének címe megfogalmazza… Mindannyian tudjuk, hogy sajnos igen, ez a helyzet.
És mindannyian emlékszünk még a maláj gép, az ‘MH17’ lelövésének teljes forgatókönyvére és főáramú tolmácsolására! A Malaysian Airlines járata, mely Amszterdamból tartott Kuala Lumpurba 2014. július 17-én és Ukrajna felett lőtték le 298 utasával együtt. Nagyon is emlékszünk rá, mert az ujjal mutogatás az első pillanattól megvolt a Nyugat részéről Oroszországra és az orosz lakta övezetek rebelliseire.
Még véletlenül sem Ukrajnára, akik a Buk föld-levegő rakátát ugyanúgy használták… A végén ezt alkalmazták ürügyként az Oroszország elleni szankciók bevezetéséhez, amik hihetetlen ostoba módon mai napig érvényben vannak.
És akkor még fel sem tettük a kérdést, hogy mi van az MH370, az eltűnt maláj gép esetével?
Többen már lehet nem is emlékeznek rá, de én még mai napig számon tartom, hiszen olyan nincs hogy a mai technikai felételek és minden centimétert figyelő műholdak mellett egy utasszállító elpárologjon csak úgy és ne legyen nyoma mai napig sem.
Pedig csak néhány hónappal volt a másik, az MH17 ukrajnai lelövése előtt.
Az “eltűnt maláj gép” Kuala Lumpurból volt úton Pekigbe 239 emberrel a fedélzetén és eltűnt a levegőből. Bár akkor nem lehetett sehogy sem Oroszországot felelőssé tenni ezért, így gyorsan le is került a címlapokról és a hírekből.
Nincs benne geopolitikai potenciál, nem lehet szankciókra felhasználni, sőt a neokon háborús héják sem érdekeltek a tragédia kiaknázásában.
Utasszállító gépeket le lehet lőni akár céllal, akár balesetként, de ha a ‘jó fiúk’ teszik, vagy feltehetően ők voltak, akkor ne is várjuk, vagy reméljük, hogy emlékeztetni fognak rá.
Az MH 370 járat előtt a világ legtitokzatosabb légikatasztrófái annyira titokzatosak voltak, hogy még ma is sötétben tapogatózunk 40 év elmúltával…
Forrás: Vilaghelyzete.com
