Novemberi nyár – nagy bajt jósol a meteorológiai szolgálat
A középtávú előrejelzések szerint a következő 10-12 nap során sem valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, pedig az ország jelentős részén hatalmas szükség lenne rá – hívja fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).
Sokfelé szenved a repce, mely már eleve hiányosan, nehezen, alacsony tőszámmal kelt, az őszi búza kelése pedig többfelé még alig tudott megindulni a száraz talajban.
Az elmúlt héten jelentősebb csapadék hétfő reggelre hullott az országban, a legtöbb délnyugaton (15-25 mm), a legkevesebb a Tiszántúlon és Baranyában. A hét további részén esett eső mennyisége szinte elenyésző volt, a melegben gyorsan el is párolgott.
A csapadékhiány hosszú hetek óta, sokfelé 3 hónapja fokozódik. Jelentős, nagy területre kiterjedő eső (sokfelé 100-150 mm) legutóbb szeptember első napjaiban fordult elő, de csak a Dunántúlon. Szeptemberben a keleti országrészben 20-40, míg októberben országszerte 15-40 mm-rel kevesebb eső esett az átlagosnál.
Ha ehhez hozzávesszük az augusztusi 20-30 mm-es hiányt is, akkor összességében főleg a keleti országrészben többfelé 70-90 mm-es negatív eltérés van.
A talaj egyrészt jóval melegebb az átlagosnál, de ami igazán lényeges, hogy hazánk nagyobb részén, főleg az Alföldön rendkívül száraz a föld, a 40 százalék alatti értékek nagyon alacsonyak, az már káros a növényzet szempontjából.
100-170 mm csapadék kellene a fölső 1 m-es réteg telítéséhez. Nagyjából a Kapuvár-Keszthely-Nagyatád vonaltól nyugatra van leginkább nedvesség a talajban, de az Északi-középhegység térségében, attól északra is van valamennyi.
Az erőteljes délies áramlás rekord meleg nappalokat és éjszakákat hozott. Napközben általában 20, de az Alföldön többfelé és több napon át is 25 Celsius fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A minimumok pedig a felhősebb és szelesebb éjszakákon 10 fok fölött, míg a derült, szélcsendeseken 5 fok fölött alakultak. Ebben az időszakban a sokéves átlag szerint a minimumhőmérséklet 3-4, a maximum pedig 10-12 fok körül kellene legyen.
A nyugati és helyenként az északi országrészben, ahol van nedvesség a talajban, ott aránylag jó, vagy nagyon jó állapotban vannak az őszi vetések. Nyugaton a repce többfelé már túlfejlett a melegben. A száraz talajú területeken, az ország döntő részén azonban a repce vegetál, épphogy túlél.
Az őszi kalászosok vetéséhez a száraz talajban már a magágy előkészítése is rendkívül nehéz volt, a vetés nagyon vontatottan kelt, és jelenleg is nehezen fejlődik. Az őszi talajmunkákat a száraz talajban csak nagyobb költséggel lehet elvégezni, a gépeket sokkal jobban megviseli a kemény talaj, és a munka eredménye sem jó minőségű. Minél előbb legalább 20-30 mm esőre lenne szükség, de egyelőre ennek nyoma sem látszik a következő 10-12 napra vonatkozó számításokban.
A szokatlanul magas hőmérséklet összességében nem kedvező a növények számára, ugyanakkor a csapadékhiány miatt elsősorban az őszi kalászosok fejlettségben késésben vannak. Enyhe időre van szükség ezek kellő megerősödésére, hogy a téli hidegeket majd jól bírják, de ha nem jön a csapadék, akkor nem tud fejlődni ha enyhe az idő, ha nem.
Korábbi cikkünk a témában:
https://maivilag.com/2018/11/melegrekord-dolt-ma-meg-mutatjuk-meddig-tart-a-jo-ido/
Forrás: napi.hu
