Nyílt levél Nepop Ljubov Nagykövet Asszony Őexcellenciájának
Excellenciás Nagykövet Asszony!
Azt a hangnemet és azt a mondanivalót, amelyet Ön megengedett magának a magyar Miniszterelnöknek címezve, így a magyar nemzet egészét megsértve, a magam részéről, mint magyar állampolgár, nyomatékosan visszautasítom.
Emlékeztetem Nagykövet Asszonyt, hogy a Kárpátaljai magyarok súlyos diszkriminációja, olykor pedig, az ellenük generált kormányszintű kijevi gyűlöletkeltés, majd a 21. században páratlanul aljas nyelvtörvény ellenére mi, magyarok az Ön népe ellen nem gyűlölködtünk, hanem kértük Önöket arra, hogy a magyarellenes szankcióikon változtassanak, hiszen, egy néhányszázezres nemzeti kisebbség semmilyen fenyegetést nem jelent az Ön országára.
Az Önök történelme tele van gyilkosságokkal és gyilkosságsorozatokkal, a kisebbségek elleni atrocitások és emberiség ellen elkövetett bűncselekmények tömegével. Kezdve az 1943-as lengyelek elleni népirtástól a Kelet-Ukrajnában tizennégy éve folyó szörnyű cselekményekkel, többek között gyermekek sokaságának kiirtásával.
Mi, magyarok mindezen súlyos történelmi bűneik ellenére az Ön hazájából idemenekültek között nem teszünk kivételt, hanem mint rászoruló embereken mindenkin segítünk lehetőségeink szerint. Az, hogy Önök ma mindenkitől elvárják, hogy a politikájuk miatti súlyos csapás elhárításában támogatójuk legyen, hogy háborúba vigyük fiainkat az Önök országa érdekében vagy fegyvereket adjunk az Önök kezébe egy olyan háborúban, amihez semmi közünk nincsen, több mint arcátlanság Öntől, kivált úgy, hogy nemzeti ünnepünket –amelyet a Kárpátalján nem ünnepelhettek meg magyar testvéreink – veszi a szájára, súlyos sértésnek veszem. Ön sem emberileg nem felel meg betöltött posztjának, sem, mint diplomata. Ha rajtam múlna, e sértés miatt kiutasítanám ebből az országból, ahová békét remélve és ellátást kapva érkeznek az Ön országából, az Önök miatt kialakult helyzet okán, a háborúból ukránok, ruszinok, magyarok… és miközben Ön minket sérteget, ők hálás szívvel és szeretettel vannak irántunk. És ez a fontosabb. Ha mi most Önök miatt és az Önök érdekében háborúban állnánk, akkor az Ön országának polgárai meghalnának, mert nem volna hová menekülniük. Habár, az Ön szavai arra engednek következtetni, hogy Önöket a saját állampolgáraik testi épsége és élete sem érdekli…
Excellenciás Nagykövet Asszony! Ne kérjen bocsánatot sem, csak távozzék innen, mert helyrehozhatatlan az, amit tett, mondott. Szégyellje magát!
Stoffán György
magyar állampolgár, író
