Orbán Viktor egyik mondatát sokat emlegetik majd
A Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor miniszterelnök a pártja, az ország és a nemzetközi közvélemény számára is fontos üzeneteket fogalmazott meg a Fidesz vasárnapi kongresszusán mondott beszédében.
A kormánypárt újraválasztott elnöke egyebek mellett a bajtársiasság erényére hívta fel a párttársai figyelmét. Úgy fogalmazott, hogy egy fideszesnek nem szabad rosszat mondania a másik fideszesről.
Az említett mondat a beszéd egyik legtöbbet emlegetett része lesz, a Fidesz berkein belül legalábbis egészen biztosan – vélekedett Tóth Erik az InfoRádónak nyilatkozva, ugyanis a kormányfő megállapítása szerint a Fidesz egyik legfontosabb sikere az, hogy az elmúlt években a párt az egységét meg tudta őrizni, magyarán minden esetben rendezett tudott maradni, mind szervezeti, mind pedig a személyi összetételét tekintve is. Voltak lemorzsolódások, ezt külön kiemelte Orbán Viktor, ami minden modern pártban előfordul, de az, hogy összességében egy ilyen nagyra nőtt szervezetet egységesen meg tudjon őrizni akár maga a pártszervezet, akár a szűken értelmezett pártelnökség, ez példa nélküli.
Orbán Viktor úgy látja, ennek a sikernek az egyik legfontosabb hozzávalója az, hogy a fideszesek egyfajta sorsközösségben gondolkodnak egymásról, és ezért fogalmazta meg a „tizenegyedik parancsolatot”, miszerint „ne mondj rosszat a fideszes társadról”. Ennek lényege szerint azon túl, hogy érdemes lojálisnak lenni a másik irányába, még akkor is, hogyha esetleg téved egy-egy téma kapcsán, érdemes kitartani – magyarázta a Nézőpont Intézet elemzője –, utalva a 2002-es választási eseményekre. Ha ez az említett bajtársiasság a jövőben is meglesz, akkor a Fidesz a jelenlegi rendezettségét – a kormányfő gondolata szerint –, meg fogja tudni őrizni.
A szakember kitért arra is, hogy a Fidesznek volt egy fontos kihívása is a 2000-es évek idején, hogy azt a generációs párti jelleget, amely megvolt egészen 1998-ig – hogy csakis bizonyos korosztály alatt lehetett belépni a pártba -, azt hosszútávon is működtetni lehessen, magyarán a fiatalokat és az időseket egyszerre tudják a pártban tartani. A vasárnapi kongresszuson a legfiatalabb küldött 19 éves, míg a legidősebb 86 éves volt, ami mutatja, hogy bármilyen életkori spektrumon vizsgáljuk, a Fidesz társadalmi bázisa kiegyensúlyozott – fűzte hozzá Tóth Erik. A jövőt pedig szerinte valóban az jelenti egy néppárt számára, ha képes ezt a fajta egységet a társadalmi osztályok tekintetében is megőrizni. Úgy fest, jelen pillanatban a magyar politikai palettán néppárti jellege kizárólag a Fidesznek van, és ez a jövőre is biztosított – tette hozzá az elemző. Emiatt is lehetett nagyon magabiztos a miniszterelnök azon kijelentésében, hogy a Fidesz a néppárti jellegét meg fogja tudni őrizni, amiért természetesen dolgozni kell, de mint fogalmazott, ezzel eddig sem volt probléma a nagyobbik kormánypárton belül.
A kormányfő a beszédében fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a Fidesz közösségének nemcsak igazságosnak, hanem mértéktartónak is kell lennie. Ennek a Nézőpont Intézet munkatársa szerint egyszerű oka van. Emlékeztetett hogy „ha valaki nyeregben érzi magát, mert adott esetben három országgyűlési választást követően is kétharmados többséget tudott megszerezni, előfordulhat, hogy lesznek a párton belül felerősödő hangok, amelyek nem az elért eredmények tükrében értelmezik az aktuális cselekvéseket, hanem ennél nagyobb ívű gondolatokat fogalmaznak meg”.
Az elemző szerint a két kulcsfogalom, a mértéktartás, illetve a visszafogottság épp azt a célkitűzést szolgálja, hogy ne érezze úgy senki – sem a párton belül, sem a szimpatizánsok között –, hogy a Fidesz tulajdonképpen elért mindent, és ezért olyan célokat lehet megfogalmazni, amik ezektől távol állnak, magyarázta a Tóth Erik. Véleménye szerint a mértéktartás a modern politikai cselekvés egyik legfontosabb feladata: konzervatív politikusként mindig a következő lépésre kell koncentrálni, nem pedig a száz lépéssel későbbi állapotra. Ez egyfajta visszafogottságot eredményez mind a párton belül, mind pedig a párton belül – összegzett a Nézőpont Intézet elemzője.
Értelmes és a nyugat-európiaiak számára is értelmezhető politikai üzenet volt Tóth Erik szerint a kormányfő részéről, amikor úgy fogalmazott beszédében, hogy „jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket”, ugyanakkor nem akarja kenyértörésre vinni a vitákat a multikulturális életre vágyó országokkal, és tiszteltben tartja ezen államok ilyen irányú törekvéseit.
Az elemző rámutatott: a magyar kormány, és különösen Orbán Viktor a kezdetektől fogva azt az álláspontot képviseli, hogy Európát meg kell őrizni a nemzetállamok Európájának, aminek egyik kulcsmomentuma mégiscsak az lenne, hogy a nemzetállami szuverenitást bármilyen szempontból tiszteletben tartják a különböző felek egymással szemben. Amikor a magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy ő is ezt tiszteletben szeretné tartani más tagállamokkal szemben, hiszen végül is mindenki a saját politikai és kulturális hagyományaink megfelelően próbálja meg kormányozni az adott országot, akkor egyben felhívta arra is a figyelmet:
Ez, hogyha nem is a békülékenység, de a kompromisszumkeresés egyértelmű jele és jelmondata volt – húzta alá Tóth Erik –, amit korábban is, több alakalommal hangoztatott már a magyar miniszterelnök, így ebben magatartásbeli változást nem érez az elemző.
Forrás: Infostart
