Példátlan tisztogatást indított a világ egyik legerősebb katonai hatalma
Lezárult Kína 21. századi történelmének egyik legsúlyosabb katonai leszámolásának egy fejezete, miután több korábbi vezető ügyében is ítéletet hoztak. Li Csangfu és Vej Fong-ho, az ország két korábbi védelmi minisztere korrupciós vádak alapján felfüggesztett halálbüntetést kapott – az ítéletek a gyakorlatban életfogytiglani börtönbüntetést jelentenek. Hszi Csin-ping kínai vezető 2027-ben lejáró harmadik mandátuma előtt kulcsfontosságú a hadsereg feletti kontroll megőrzése, miközben a tisztogatások vége egyelőre nem látszik.
Hszi Csin-ping kínai vezető a 2012 novemberi pártfőtitkári (az országban ez fontosabb pozíciót jelent, mint a köztársasági elnöki szék) kinevezése óta gyakorlatilag folyamatos harcot vív a hadsereg vezetésével. A politikai és a katonai döntéshozók közötti törésvonalak régóta jól ismert ellentéteket jelentenek Kínában, ez jelentős részben abból fakad, hogy a párt szeretné biztosítani a lojalitást a katonai vezetők körében. Az állandó tekintélyharcok eredményeként a legfőbb vezető folyamatosan tisztogatásokat hajt végre. Ennek a hatalmi keringőnek zárult le egy újabb fejezete, miután két korábbi védelmi miniszter ügyében is döntést hozott a bíróság.
Li Csangfu és Vej Fong-ho, a kínai hadsereg korábbi fontos vezetői felfüggesztett halálbüntetést kaptak.
A lépés meglepőnek számított az országban, de a vádak kevésbé: ismételten a korrupciós ügyeket vették elő, ami rendszeresnek számít Kínában. Egyes vélemények szerint a „hatalommal való visszaélés”, „kenőpénz elfogadása” és más hasonló típusú, a hadsereget érintő rossz pénzügyi döntések visszatérően a politikai leszámolás szinonimái, erre hivatkozva hitelesen lehet félreállítani a vezetésnek nem kedvező embereket. A két vezető mostani büntetését két évre felfüggesztve kapta, mindez azt jelenti, hogy két év múlva elkerülhetik a halálbüntetést, akkor életfogytiglani szabadságvesztésre változik a retorzió tétele. Jogorvoslatnak helye nincs, nem lehet szabadlábra sem helyezni a két korábbi vezetőt, életük végéig börtönben maradnak, a személyes vagyonukat pedig elkobozták, vesztegetés miatt.
Az ügyek nem új keletűek, mindkét vezető ellen évekkel ezelőtt indultak el a folyamatok. Li Csangfu 2023 őszén indította be a találgatásokat, miután váratlanul eltűnt a nyilvánosság elől, ez Kínában az egyik látványos előjele annak, hogy valamilyen változás van a háttérben (nem kizárólagos jelentésű, az országban a politikai és katonai vezetők átlagéletkora kifejezetten magas, ezért a betegség szintén lehetséges indok az eltűnésre). A vezető hirtelen „kiesése” amiatt is meglepő volt, mivel csak alig néhány hónapja töltötte be a posztot, ráadásul már egyértelműen Hszi Csin-ping embere volt. A belpolitikai ellentétek miatt akkor maga az elnök sem jelent meg több fontosabb eseményen, ami további találgatásokra adott okot. A pártvezető végül visszatért a nyilvánosság elé, Csangfu viszont nem, hamarosan hivatalosan is eltávolították a pozíciójából.
Vej Fong-ho 2018 és 2023 között töltötte be a védelmi miniszteri pozíciót, jóval hosszabb ideig, mint utódja. Korábban végigjárta a katonai ranglétrát, például a rakétaerők élén is megfordult. Esetében már a leváltás során is gyanús körülmények merültek fel, ugyanis szintén „eltűnt a nyilvánosság elől”, majd ezt követően vádolták meg. A döntéshozó pozícióját ugyanakkor egy tervezett kabinetátalakítás során vesztette el 2023 márciusában, emiatt az is felmerülhetett esetében, hogy ezzel lezárul körülötte a politikai vihar. Később mégis megvádolták, hogy „nagy mennyiségű pénzt és éréktárgyat” fogadott el, valamint a kinevezéseknél „segített bizonyos embereknek, hogy helytelen előnyhöz jussanak”.
Kínában a hadsereg körüli korrupciógyanús ügyek egyáltalán nem meglepőek. A gyakorlat ugyanakkor már hosszú évek óta tart, a gyakorlatilag végigkíséri Hszi Csin-ping elnök vezetését. 2013-ban a beiktatása után jelentős vizsgálatok indultak, több magas beosztású embert elbocsátottak, majd a helyükre új, immáron az új vezető áldásával tettek embereket. Ugyanakkor ezzel
nem ért véget a tisztogatás, sőt, az utóbbi években vett lendületet csak igazán a leszámolási hullám.
Ebben 2022 óta már legalább 100 katonai vezetőt menesztettek a pozíciójából. A Center for Strategic and International Studies (CSIS) 2026 februárjában gyűjtötte össze az eddigi ismert elbocsátásokat, ezek alapján 36 tábornokot és altábornagyot távolítottak el hivatalosan. Ezen felül további 65 vezető tiszt „tűnt el”, róluk hivatalos információt nem hoztak nyilvánosságra, ugyanakkor feltételezhető, hogy vezetői döntés következtében el lettek távolítva. A jelentés arról ír, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) pozícióinak 52 százalékát érintette változás. A szám annak fényében különösen magas, hogy közen zajlik a fegyveres erők modernizációja az országban.
A 2026 év elejei események során maga Hszi Csin-ping is azt mondta, hogy a hadsereg „forradalmi meggyengülésen ment keresztül a korrupció elleni küzdelemben”.
A Bloomberg 2025-ös gyűjtése súlyos visszaélésekre világított rá a hadseregben, így kiemelték, hogy egyes tisztek jelentős összegeket fizettek a magas szintű tábornokoknak, hogy ezzel a saját karrierjüket lendítsék előre. Konkrét példák közé tartozik, hogy egyes kadétok akár 16 ezer dollárnak megfelelő kenőpénzt adtak át, hogy a vezetői katonai akadémiákra bekerüljenek.
A Hszi Csin-ping nevével fémjelzett tisztogatást a legnagyobbnak tartják Mao Ce-tung vezetése óta, ez pedig számos kérdést vet fel az országban. Az egyik oldalról ez a példátlan erővel végrehajtott átalakítás mutathatja az elnök erejét, hiszen anélkül mennek végbe a változások, hogy láthatóan meginogna a helyzete. A politikai vezető a saját embereit ülteti be a kulcspozíciókba, növeli a politika beleszólását a fegyveres testületek működésébe, látványos ellenállásnak vagy lázongásnak egyelőre nincs nyoma a tevékenysége ellen. A másik oldalról viszont egyre inkább felmerül a gyengeség is, mivel az állandó személycserék miatt nem tud kialakulni stabil szervezeti struktúra, ami a hadsereg működését is befolyásolja. Külön a legfőbb vezető ellen szól, hogy a mostani hullámban eltávolított vezetők már olyanok, akik az ő tevékenysége alatt kerültek pozícióba. Mindez azt a vélekedést erősíti, hogy nem tudja megfelelően kezelni a személyi kérdéseket.
Utóbbit támasztja alá, hogy Hszi a védelmi-biztonsági kérdésekben legfontosabb döntéshozó testületnek számító Központi Katonai Bizottság (CMC) létszámát is „alaposan lefaragta”. Ismét a kommunista Kína egyik legsötétebb korszakaként jellemzett Mao-éra kerül elő, akkor történt utoljára, hogy az eredetileg hét tagú testület ennyire hiányos legyen. 2026 elején a már egyébként is megcsappant létszámú CMC két újabb tagját távolították el (hasonló vádakkal, mint a két korábbi védelmi minisztert). A döntés általános bizalmi válságot robbantott ki, ráadásul sok esetben egy vezető elküldése csak akkor válik feltűnővé, amikor egy nyilvános eseményről hiányzik, ami heteket vagy hónapokat is jelenthet a váltás után. A kínai belpolitika híresen zárt, emiatt gyakran csak ezekből a jelekből lehet következtetni a háttérben zajló eseményekre. Ezután indulnak be a találgatások a különböző fórumokon, majd hetekkel később (ideális esetben) a nyilvánosság elé kerül az ügy kormányzati magyarázata, többnyire valamelyik állami hírügynökség prezentálásában.
A gyakorlat ugyanakkor megnehezíti, hogy fel lehessen mérni a tisztogatás valódi mértékét.
A megítélésével kapcsolatos kételyek után kínai vezetőnek ugyanakkor gondolnia kell a jövőjére is, mivel 2027-ben lejár a harmadik ötéves elnöki mandátuma. A 72 éves vezető már így is felrúgta a legmagasabb tisztség egymást követő ciklusokra vonatkozó szabályokat, mivel Kínában korábban kettőben maximálták mindezt. Könnyen meglehet, hogy jövőre Hszi Csin-ping egy negyedik érának is nekifut, ugyanakkor ehhez nagyon erős lojalitásra van szüksége a politikai háttérországban. Az egyelőre nem látszódik, hogy ki vehetné át helyette a hatalmat a Népköztársaságban, de ez jórészt a már említett legendás titkolózásból is ered. Bárhogy is alakul a felemelkedő nagyhatalom belpolitikája, egyáltalán nem biztos, hogy a PLA körüli tisztogatások befejeződtek.
Chinese President Xi Jinping, also general secretary of the Communist Party of China Central Committee and chairman of the Central Military Commission (CMC), on Saturday attended a plenary meeting of the delegation of the People's Liberation Army (PLA) and the People's Armed… pic.twitter.com/GX6d3VJQwy
— China Military Bugle (@ChinaMilBugle) March 7, 2026
