Putyin kimozdíthatatlan a hatalomból – vagy mégsem?
Az oroszországi helyhatósági választásokon szokás szerint győzött Vlagyimir Putyin államfő Egységes Oroszország pártja, ám rendszerének ellenfeleit a szavazás előtt kipurgálták a nyilvánosságból és a részvétel szánalmasan alacsony volt.
Meddig maradhat stabil a putyini rendszer?
Az oroszországi helyhatósági választások, amelyeket számos régióban és az ország két legnagyobb városában tartottak, bebizonyította, hogy Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország az érvényben lévő politikai játékszabályok betartásával kimozdíthatatlan a hatalomból – írta elemzésében Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája. A nyári kormányellenes moszkvai tüntetések nyomán a kormánypárt simán megtartotta jelentős többségét a főváros önkormányzatában.
A tiltakozók hangadói letartóztatásban voltak a szavazás alatt.
Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy a felszín alatt – főként a fővárosban – parázslik az oroszok elégedetlensége. Az utolsó független oroszországi közvélemény-kutató intézet, a Levada Center adatai szerint augusztusban országosan mindössze 28 százalék volt az Egységes Oroszország támogatottsága szemben a 2017-es 39 százalékkal. Még a kormány ellenőrzése alatt lévő VTsIOM intézet is csak 32,6 százalékot mér. Ettől függetlenül a párt simán nyerte mind a 16 kormányzósági választást.
Természetesen szó sincs fair politikai versenyről.
A Kreml támogatását élvező jelöltek anyagi háttere és médiamegjelenése nagyobb, mint összes ellenfelüké együttvéve. Szentpéterváron például Putyin jelöltje, Alekszander Beglov, a drága órák szerelmese 65 százalékkal nyert, ám a részvétel nem érte el a regisztrált szavazók negyedét. A közömbösség nem meglepő annak tükrében, hogy Beglov legerősebb ellenfele, Vlagyimir Bortko ismert filmrendező, akit a kommunista párt támogatott, a szavazás előtt egy héttel kiszállt a versenyből. Ezt azzal indokolta döntését, hogy focizni jött, nem egy olyan kártyapartira, amit az egyik fél cinkkel lapokkal játszik.
Moszkvában Szergely Szobjanyin polgármesternek most nem kellett megmérettetnie magát, de a rendszeren kívüli ellenzék – benne a legismertebb ellenzéki politikus, a korrupció ellen éles harcot folytató Alekszej Navalníj mozgalma – a szentpétervárihoz hasonló esélyekkel vehetett részt az önkormányzati képviselői helyekért folyó versenyben. Talán nyerhetett volna valamit a nagyváros viszonylag szabad gondolkodású szavazóinak köszönhetően, de jelöltjei nem tudtak elindulni, mert a választási hatóságok szerint az ajánlóíveiket hamis aláírások szerepeltek. Amelyikük megpróbált tiltakozó demonstrációt szervezni ez ellen, azt letartóztatták.
Előfordult, hogy a hatóságok engedélyeztek tiltakozásokat. A legnagyobb megmozduláson hatvanezren vettek rész, főként fiatalok, ám Szobjanyin és a Kreml minden nem engedélyezett tüntetést rendőrségi ügyként kezelt, amelynek részeként a legaktívabb résztvevőket előállították. Egyesek többéves börtönbüntetést kaptak. A kormánypárt ügyelt arra, hogy nem közvetlenül az Egységes Oroszország jelöltjeként indítsa embereit, ám a szavazók tudták kikről van szó, már csak azért is, mert többségük eddig is tagja volt a főváros önkormányzatának. Navalnij jobb híján azt ajánlotta az ellenzéki szavazóknak, hogy támogassák a kommunista párt jelöltjeit, mivel ezeknek volt a legjobb esélyük a Kreml embereivel szemben. Ezért a liberális gondolkodású szavazó vagy otthon maradt, vagy a kommunista induló neve mellé tette az X-et.
Az ellenzéki vezér húzása hozott némi eredményt: a 21 százalékos részvétel mellett a Kreml-párti jelöltek 25 helyet szereztek a 45 tagú városi tanácsban szemben a 2014-ben megszerzett 38-cal. A Kommunista Párt 13-at, a balközép Korrekt Oroszország hármat, a liberális Jabloko négyet vitt el. Az ellenzéki sikert viszonylagossá teszi, hogy a kommunisták egy része egyszerűen sztálinista, mások csupán különcök. Ugyanakkor az Egységes Oroszország térvesztése megmutatta, hogy Navalnij szavának van hatása, bár az alacsony részvétel arra utal, hogy a moszkvaiak többsége apatikusan viszonyul a politikához.
Putyin és Szobjanyin – akit egyébként az államfő egyik lehetséges utódjelöltjének tartanak – twitterüzenteikben igyekeznek „valóban versengő politikai erők” meccsének lefesteni a szavazást, amely színesebb városi tanácsot eredményezett Moszkvában a korábbinál. Látszólag őket „igazolja”, hogy a nyári nagy tüntetési hullám lecsengett. Ebben persze nem kis része volt a hatóságok kemény fellépésének.
Ugyanakkor aggaszthatja őket, hogy a választáson részt vevő szavazók több mint fele kész volt bárki másra adni a voksát, mint a kormánypárt jelöltjére. A halvány eredmény megmutatja, hogy a Kreml már csak erőszakkal és csalással tudja fenntartani hatalmát. Ez a Bloomberg publicistája szerint nem sok jót ígér a regnáló hatalom haszonélvezőinek a jövőre nézve.
Forrás: napi.hu
