Rángatja a befektetők bajszát Lengyelország
Bemutatta 2026-os költségvetését Lengyelország, a 6,5%-os hiánycél pedig elkezdte aggasztani a befektetőket. Főleg úgy, hogy ezzel párhuzamosan az idei deficitcélt is megemelte 6,3%-ról 6,9%-ra a kormány. Az elemzők szerint Varsó a lépésekkel teszteli a piac és a hitelminősítők türelmét, akár forró hónapok elé is nézhet a lengyel piac.
Elsősorban az ukrajnai háború miatt megnövekedett védelmi kiadások indokolják, hogy még 2026-ra is a GDP 6,5%-ának megfelelő költségvetési hiányt tervez Lengyelország. Ezzel párhuzamosan a 2025-ös tervet is felfelé módosították a hazai össztermék 6,3%-áról 6,9%-ára.
A tervek szerint a lengyel kormány védelmi kiadásai 2026-ban a GDP 4,8%-át tehetik ki, cserében elhalasztják a személyi jövedelamadó csökkentését, illetve már belengették a bankok terheinek és az alkohol jövedéki adójának emelését.
A deficit csökkentése kulcsfontosságú, de nem szabad elfelejteni, milyen helyzetben van Lengyelország. Háború van a határainkon és merész beruházási terveink vannak- kommentálta Andrzej Domanski pénzügyminiszter.
A tárcavezető később a Bloombergnek azt mondta, biztos abban, hogy Lengyelország tudja finanszírozni a költségvetés hiányát, ami 2021 óta a négyszeresére emelkedett. Jövőre 423 milliárd zloty forrást vonna be az ország a piacról szemben az idei 352 milliárdos módosított tervvel. Domanski kiemelte, hogy az idei forrásbevonás közel 90%-a már teljesült. A magas deficit egyébként a közgazdászok szerint nem csak a háborúval indokolható, hanem azzal is, hogy 2027-ben parlamenti választásokat tartanak az országban.
A piac egyelőre nem fogadta jól a kormány bejelentéseit, a lengyel kötvényhozamok kéthónapos csúcsra emelkedtek.
A Bloomberg cikke szerint a friss költségvetési tervek tesztelik a kötvénytulajdonosok és a hitelminősítők türelmét, egyes szakértők szerint sürgősen át kellene gondolni a prognózist és kiigazítani a költségvetést. Piotr Matys, a Touch Capital Markets stratégája a Bloombergnek azt emelte ki, hogy a 2026-os költségvetés nem oszlatja el azokat az aggodalmakat, melyek már eddig is a gyorsan emelkedő lengyel adósságrátát övezték. A jelenlegi forgatókönyvek alapján 2026 végére a GDP 53,8%-ára emelkedhet az ország adóssága. Különösen akkor lehet kockázatos a helyzet, ha a kormány 3,5%-os gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzése túl optimistának bizonyul.
A GDP 6 százaléka feletti hiány 3 százalék feletti gazdasági növekedés mellett egyértelműen laza fiskális politikát jelent- mondta Rafal Benecki, az ING Bank Slaski közgazdásza. Szerinte a hitelminősítők kritikusak lesznek ezt látva.
A lengyel gazdaság szereplői sem feltétlenül fogadták kitörő örömmel a kormány terveit. A Lewiatan üzleti lobbiszervezet szerint „politikai bátorság” kell a deficit ilyen magasan tartásához.
Koncentrálhatunk a költségvetési kiadásokra és megvédhetjük a gazdaság alapjait vagy ráléphetünk az olasz útra, ami az adósságráta hosszútávú stagnálását jelenti- írta Mariusz Zielonka, a szervezet vezető közgazdásza.
A lengyel helyzetet bonyolítja, hogy a nyár elején az ellenzék által támogatott Karol Nawrockit választották elnöknek, aki a lehető legtöbb területen igyekszik keresztbe tenni a kormánynak. A múlt héten például megvétózta azt a törvényt, mely korlátozta volna az energiaárak emelkedését és enyhítette volna a megújuló energia engedélyezésének szabályait. Márpedig a költségvetési terveket is jóvá kell még hagynia az elnöknek.
portfolio
