Rengeteg idén a szúnyog – kiderült miért?
Rafinált ártéri és oldalfoltos szúnyogok támadnak idén nyáron, ezek lerakott szúnyogtojásai akár tíz évet is kibírnak anélkül, hogy fejlődésnek induljanak. Most azonban az esős május és a Dunán levonuló árhullám kedvezett az évek óta felhalmozott tojások fejlődésének.
Valóban szúnyoginvázióról beszélhetünk abban az értelemben, hogy sokkal több a csípőszúnyog, mint az előző évek hasonló időszakában volt. Ártéri és oldalfoltos szúnyogokról van szó, iszonyú tömegük oka pedig az elmúlt időszak időjárásában, illetve a klímaváltozás évek óta érzékelhető hatásában keresendő- mondta Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának szúnyogokra szakosodott munkatársa a 24.hu-nak.
Ez a két faj speciális érzékszervei segítségével felkutatja azokat a területeket, amelyeket nagy esőzések, áradás során elönt majd a víz, és oda rakja le petéit, egyelőre a szárazra. A szúnyogtojások akár tíz évet is kibírnak anélkül, hogy fejlődésnek induljanak, az elmúlt évek aszályos, száraz időszakaiban nagyon sok pete halmozódott fel az ország minden pontján a potenciális szúnyogbölcsőkben. Ezeket a helyeket nevezik tojásbanknak. A rendkívül csapadékos május, a Dunán levonuló ritka, kétcsúcsú árhullám most mindent elöntött, évek óta halmozódó tojások milliói és milliói indultak fejlődésnek, folyamatosan ontják a vérszívókat.
A hazánkban elterjedt kémiai gyérítés nemcsak káros, mert a szúnyogokkal együtt megöli a repülő rovarok nagyjából 90 százalékát is, hanem pusztán tüneti kezelés. Az irtás idején kifejlett szúnyogokat a méreg elpusztítja, de a tojásokra, lárvákra hatástalan, néhány nap múlva ugyanolyan tömegben jelennek meg az újabb és újabb generációk – nyilatkozta a lapnak Kemenesi Gábor.
A sok eső, a megáradt folyók és a meleg időjárás miatt egyre több helyen és gyorsabban fejlődnek a szúnyogok, így az ország számos településén – a katasztrófavédelem szakemberei szerint – számítani lehet szúnyogok tömeges megjelenésére. A rengeteg eső hatására ezerszám alakultak ki a szúnyoglárváknak ideális tenyészőhelyek. A pocsolyák, árokpartok, ház körüli vízgyűjtők töredékét lehet csak szervezett módon biológiai lárvairtószerrel kezelni. Sokat lehet tenni a szúnyogok elszaporodása ellen azzal, hogy a lakókörnyezetünkben lévő, vízzel teli vödröket, kaspókat kiürítjük – írja cikkében a borsodhír.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint a csípőszúnyogok a vérszívás során betegségeket terjeszthetnek, ehhez azonban szükséges, hogy korábbi vérszívás alkalmával egy fertőzött emberből vagy állatból felvegyék a kórokozókat. Hazánkban és a környező országokban is várható olyan csípőszúnyog fajok felbukkanása, melyek korábban nem fordultak elő Európában. A csípőszúnyogok lárvái vízben fejlődnek. Tévedés azt gondolni, hogy csak a tavak, folyók árterében szaporodnak a szúnyogok. Számos olyan járványügyi szempontból fontos szúnyogfaj ismert, melynek lárvája kis térfogatú pangó vízgyülemekben él. A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák, és néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.
Az ÁNTSZ honlapján praktikus trükköket mutatnak be a szakemberek, melyekkel védekezni lehet a szúnyogok ellen:
- az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát fordítsa fel, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni,
- az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre,
- az esővízgyűjtő hordót, víztározót fedje le, vagy sűrű hálóval takarja le,
- az eresztcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson,
- ne tároljon a szabadban olyan hulladékot, melyben a víz összegyűlhet.
