Rengeteg újdonságot hoz a 2026-os év
A legtöbb magyart érintő változás, hogy január elsejétől 322 800 forintra nőtt a bruttó minimálbér az eddigi 290 800-ról, ez 11 százalékos emelkedést jelent. A legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökre vonatkozó garantált bérminimum 373 200 forint lett a 2025-ben megszokott 348 800 forint után, ami 7 százalékos növekedést jelentett; utóbbi esetében a növekedéssel a hetibér 85 800 forint, a napibér 17 160 forint, az órabér 2145 forint lett.
Január elsejétől a 40 év alatti, kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó mentessége élesedett, erre azok a nők jogosultak, akik vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként családi pótlékot kapnak legalább két gyermek után, vagy korábban legalább 12 éven át jogosultak voltak rá.
A kétgyermekes anyák mentességének bevezetése lépcsőzetesen történik, 2029-től lesz rá jogosult minden érintett, addig korcsoportos bontásban évről évre szélesítik a kört.
A családi adó- és járulékkedvezmény emelését is elhozta az új év, az adózó összevont adóalapját csökkentő intézkedés mértéke az eltartottak számától függ. Január elsejétől egy gyermek esetében havi 20 ezer, két gyermek esetében havi 40 ezer, míg három vagy több gyermek esetében 60 ezer forintra emelkedett a juttatás mértéke.
Orbán Viktor november közepén jelentette be a vállalkozásokat érintő adócsomagot, amelynek legfontosabb része a vállalkozók számára az alanyi áfamentesség értékhatárának lépcsőzetes emelése, ez azt jelenti, hogy január elsejétől az alanyi áfamentesség értékhatára 20 millió forintra emelkedett, míg ezt 2027-ben 22 millió forintos, 2028-ban pedig 24 millió forintos lépcsőzetes emelés követi majd.
A korábban megszokott 40 százalékos, 80 százalékos és 90 százalékos költséghányadok közül kizárólag a 40 százalékos sáv módosult az új évben: 2026. január 1-jétől 45 százalék lett, majd 2027-től 50 százalékra emelkedik. A módosítással a feltételezett költséghányadok 45 százalék, 80 százalék és 90 százalék lettek, ez azt jelenti, hogy a jogalkotó egyszerűen azt feltételezi, hogy 55 százalék, 20 százalék vagy 10 százalék “profit” (vállalkozói jövedelem) keletkezik és ez az, amit adóztatás alá von
Az új évtől még több cég választhatja a kisvállalati adót (kiva), ugyanis megduplázódik a belépési határ. Bármikor, akár év közben is lehet a kivára váltani. Az újítás értelmében a belépéshez szükséges árbevétel és mérlegfőösszeg 6 milliárd, a létszámkorlát pedig 10.
Januártól a közszolgálati dolgozók, így mások mellett rendőrök, tanárok, ápolók, orvosok és szociális munkások is jogosultak évente akár nettó egymillió forintos vissza nem térítendő lakhatási támogatásra, amelyet magyarországi lakóingatlan vásárlásához szükséges önerő előteremtésére, hiteltörlesztésre, vagy akár az Otthon Start hitel törlesztésére fordíthatnak. Fontos részlet, hogy a támogatást kérelmezni kell a munkáltatónál, a teljes összeg felhasználásához pedig szükség van arra, hogy a jogviszony az egész adóévben fennálljon.
