Újabb megdöbbentő részletek derültek ki a Wagner-csoport lázadásáról
Alekszandr Lukasenko kulcsszerepet játszott abban, hogy a Wagner-csoport lázadása ne taszítsa teljes káoszba Oroszországot. A fehérorosz elnök folyamatosan tárgyalt Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérrel, és sikerült is alkut kötnie, amelynek eredményeként a zsoldosok kivonultak a megszállt Rosztovból, és visszafordították a Moszkva felé tartó konvojt. Most újabb elképesztő részletek derültek ki arról, hogy miként győzte meg Lukasenko a bérgyilkosok vezetőjét.
A fehérorosz elnök tegnap beszédet tartott a hadseregnek és a rendfenntartó erőknek. Ennek során újabb részleteket árult el arról, hogy miként sikerült meggyőznie Jevgenyij Prigozsint arról, hogy hagyjon fel a lázadással és rendezze békésen a kialakult konfliktust. Lukasenko elmondta, hogy június 23-án még nem tulajdonított sok jelentőséget a Rosztovból érkező híreknek, hiszen háborús időkben rengeteg hamis információ kering.
Rosztov elfoglalását az orosz FSZB jelezte a fehérorosz KGB-nek, ezt követően este 10 óra 10 perckor telefonon egyeztettek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki ismertette a kialakult helyzetet. Lukasenko azt javasolta Putyinnak, hogy ne döntsön elhamarkodottan, hívja fel Prigozsint és a Wagner parancsnokságát és egyeztessenek.
„Értelmetlen, nem veszi fel a telefont (Prigozsin)” – felelte Putyin, amire Lukasenko megkérdezte, hogy hol tartózkodik most a Wagner-vezér, amire az orosz elnök elmondta, hogy Rosztovban.
Egy rossz béke is jobb bármilyen háborúnál. Megpróbálom én felhívni – jelentette ki a fehérorosz elnök.
Lukasenko elmondta, hogy fél órán át beszéltek Putyinnal, aki közölte, hogy nagy meglepetésére a fronton jobb a helyzet, mint bármikor volt. A fehérorosz elnök este 11 órakor hívta fel Prigozsint, aki elmondása szerint teljes eufóriában volt. Fél órán át tárgyaltak, kizárólag káromkodásokat használva.
„Zsenya (Jevgenyij), senki sem fogja neked adni Sojgut vagy Geraszimovot. Annyira ismered Putyint, mint én. Nem fog veled tárgyalni, még telefonon sem” – idézte fel Lukasenko a mondottakat, amire Prigozsin ezt üvöltötte: „Igazságot akarunk! Meg akarnak minket folytatni! Moszkvába fogunk menni!”
Félúton el fognak taposni titeket, mint a bogarakat” – válaszolta Lukasenko, mire Prigozsin egy egyszerű nemmel felelt.
A fehérorosz elnök beismerte, hogy nem volt egyszerű meggyőznie Prigozsint. A végén ezt mondta neki: „Tégy amit akarsz! (…) Előkészítettünk egy osztagot és meg fogjuk védeni Moszkvát, akárcsak 1941-ben”. Lukasenko szerint nem azért, mert Oroszország a hazájuk, hanem azért, mert ha ez a káosz végigsöpör Oroszországon, akkor a következő ország, amelyet a hullámok elérnek, az Fehéroroszország lesz.
Lukasenko többször is beszélt Prigozsinnal. A második vagy harmadik alkalommal figyelmeztette a Wagner-vezért arra, hogy amennyiben mészárlásba kezd, senki sem fog tárgyalni vele. Prigozsin ekkor állítólag megígérte, hogy lemond Sojgu és Geraszimov lemondásának igényéről. Ezt követően hajnali 5 órakor, 24-én Prigozsin felhívta a fehérorosz elnököt és közölte, hogy minden feltételt elfogad.
PRIGOZSIN AZONBAN ATTÓL TARTOTT, HOGY AMENNYIBEN MEGÁLLNAK, AZ OROSZ HATÓSÁGOK KIVÉGZIK ŐKET.
Lukasenko biztosította a Wagner-vezért, hogy beszélt korábban Bortnikovval (az FSZB vezetője), így garantálni tudja, hogy nem esik bántódásuk, valamint azt is, hogy Fehéroroszországba engedi a lázadókat.
Prigozsin viszont mindenképp beszélni akart Bortnikovval is, aki először nem vette fel a telefont, ezért Lukasenkonak kellett rászólnia, hogy ha Prigozsin hívja, mindent dobjon félre és beszéljen vele. Ez meg is történt, ezt követően pedig a lázadás befejeződött.
(Lukasenko beszédét a Meduza foglalta össze)
Forrás: Origo
