Itthon

Rossz hír a magyaroknak: nem tervezhetünk felszabadultan nyaralást

Hirdetés

A koronavírus gyorsabban terjed, mint az átoltottság elérése; a lakosság 20 százalékát kitevő gyerekek oltását leghamarabb ősszel lehet megkezdeni, így valószínű, hogy „hosszabb távú védelemre kell berendezkednünk, vagyis várhatóan az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni” – mondta Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus, az MTA tagja.

Aszervezet immunválasza a koronavírus ellen az első oltás után – vagy a fertőződést követően – nagyjából két héttel indul be és több hétig is eltart, mire teljessé válik. A vírust felismerő ellenanyagok közül először az IgM típusú antitestek jelennek meg a vérben, majd a második oltás után nagyjából egy héttel már kimutatható az immunológiai memóriára jellemző IgG – nyilatkozta a Népszavának Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének oktatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a két intézmény közös Immunológiai Kutatócsoportjának vezetője.

Lehet, hogy egy évig, lehet, hogy két évig vagy még tovább is védettek lesznek a beoltottak és a fertőzésen átesettek, de ezt csak kellő idő eltelte után lehet majd megmondani. Világszerte több tízezer embert vizsgálnak különböző kutatóhelyeken, mérik és követik az immunológiai paraméterek változását. A tudományos közleményekből kiderül, hogy nem egyformán reagálunk az oltásra, ahogyan a fertőzésre sem, de ez nem csak ennél a vírusnál van így – hangsúlyozza az immunológus.

Annak sem kell aggódnia, akinek nem alakul ki immunválasz a szervezetében az oltás után, mert „a kutatási eredmények szerint az új koronavírussal való fertőzés esetében a kialakuló memória ölősejtek révén az immunrendszer akkor is emlékszik a vírusra, ha az ellenanyag-szint csökken a szervezetben. Ismert az irodalomból olyan eset, amikor ellenanyag-válasz egyáltalán nem alakult ki valakiben, de a sejtes immunitás igen, és az erős védelmet biztosít. De ez azért a ritka esetek közé tartozik, az antitestek kialakulása szinte minden esetben jellemző – mondta a tudós.

„Azt gondolom, hogy idén még nem tervezhetünk teljesen felszabadultan nyaralást. A tavalyi állapotokon alapuló számítások szerint a nyájimmunitás eléréséhez nagyjából a lakosság 60-65 százalékát kellene beoltani. Sajnos azonban az újonnan felbukkanó mutánsok – így elsősorban a gyorsan terjedő brit variáció – miatt viszont ennél jóval nagyobb védettségi arányt, legalább 85-90 százalékot kell elérni, amibe persze beletartoznak a fertőzés útján védetté váltak is. Ez sem kivételes helyzet ugyanakkor, a kanyaró ennél is jobban fertőz, az ellen csak a majdnem 100 százalékos átoltottság jelent biztonságot, különben kitör a járvány. Ez történt nemrég Ukrajnában és Romániában” – nyilatkozta Erdei Anna.

Hirdetés

„Versenyfutás van tehát a népesség számára védelmet biztosító, kellő szintű átoltottság elérése és a vírus terjedésének sebessége között. Az ideális az lenne, ha rövid időn belül mindenki be lenne oltva, de ez már csak azért sem lehetséges, mert vannak olyan betegségek, amelyek esetén nem lehet oltani. Ráadásul a lakosság közel 20 százalékát kitevő gyerekek oltását a hírek szerint leghamarabb ősszel lehet majd elkezdeni. Azt is látni kell, hogy ha májusban kezdődik a fiatalok beoltása, akkor a második oltásuk után az ő védettségük leghamarabb a nyár közepére alakul ki” – véli a tudós. (Orbán Viktor miniszterelnök pénteken beszélt arról az állami rádióban, hogy felkérte az operatív törzset, adjon választ arra, lehet-e a 16 és 18 év közöttieket oltani. Több országban már elkezdték oltani ezt a korosztályt – a szerk.)

Erdei Anna véleménye szerint hosszabb távú védelemre kell berendezkedni, vagyis várhatóan az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni.

Forrás: napi.hu

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!