Hiába fogadott be Németország több ukrán menekültet, mint bárki az Európai Unióban, szám szerint 1,3 milliót, mégis van egy súlyos probléma – számol be az Euractiv.
A gond abban áll, hogy a Lengyel Gazdasági Intézet kiszámolta: 2024 januárjában mindössze 18 százalékuk volt munkaviszonyban, ami az OECD-országok körében az egyik legrosszabb adat a mandiner írása szerint.
Olaf Scholz német kancellár ezért kézbe vette az ügyet: múlt szombaton potsdami beszédében jelezte: REMÉLJÜK, HOGY AZOK, AKIK UKRAJNÁBÓL VANNAK ITT, MOST MÁR ELKEZDENEK DOLGOZNI, AMENNYIBEN ERRE KÉPESEK”.
Úgy fogalmazott, szükség van rájuk Németország munkaerő-hiányának leküzdéséhez.
Belengette azt is: hogy dolgoznak-e az ukrán menekültek, annak azért lehet majd némi hatása arra is, hogy maradhatnak-e Németországban. „Németországban bárkinek, aki itt alkalmazásban áll és semmilyen szabálysértést nem követett el, szinte bizonyosan megengedtetik majd hogy maradjon” – mondta a kancellár.
Mindeközben Ukrajna aktívan igyekszik hadseregébe visszaterelni a külföldre menekült, 18-60 év közötti férfiakat, ennek érdekében pedig megvonta tőlük azt a lehetőséget, hogy lejáró úti okmányaikat a külföldi nagykövetségeken meghosszabbítsák.
ÍGY AZTÁN SCHOLZ MINDEN OLYAN SZAVA, AMELY AZ UKRÁNOK NÉMETORSZÁGBAN VALÓ TARTÓZKODÁSRA VONATKOZÓ JOGÁVAL KAPCSOLATOS, KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGGEL BÍR.
Scholz ellenzéke, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) már jelét adta annak, hogy ők örömmel visszalöknék az ukrán menekült férfiakat a hadseregbe. Roman Proseck, Hessen tartomány CDU-s belügyminisztere múlt héten kijelentette, hogy Németországnak SEGÍTENIE KELLENE UKRAJNÁNAK ABBAN, HOGY TÁMASZKODHASSON A FÉRFIAKRA, AKIK KÜLFÖLDRE MENEKÜLTEK, MIKÖZBEN A HÁBORÚBAN BEVETHETŐK LENNÉNEK”.
Scholz szerint a lejárt útlevelek nem fognak akadályt jelenteni abban, hogy az ukránok az EU által nekik nyújtott különleges menedékes státuszt élvezhessék – egészen annak lejártáig, 2025 márciusáig. A menedékesi program meghosszabbítása uniós hatáskör.