Scholz ki fogja húzni a gyufát Ukrajnában
Németország nem engedi, hogy Ukrajna orosz területeket célozzon azokkal a fegyverekkel, amelyeket Berlin Kijevnek szállított – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.
A német kormány tartózkodik minden egyoldalú lépéstől, amikor Volodimir Zelenszkij kormányának felfegyverzéséről van szó, és csak a szövetségesekkel egyeztetve cselekszik – hangsúlyozta Scholz hétfőn a nyugati Rajna-vidék-Pfalz tartományban a polgárokkal tartott találkozón. Berlin a jövőben is ragaszkodni kíván ehhez a politikához – tette hozzá.
“Fontos számunkra, hogy az általunk Ukrajnának önvédelemre szállított fegyvereket ne használják fel orosz területen elkövetett támadásokhoz” – mondta a kancellár.
Miközben Kijevet fegyverekkel, köztük Leopard 2 fő harckocsikkal segíti, Berlin mindent megtesz annak érdekében is, hogy elkerülje az eszkalációt, amely a NATO és Moszkva közötti közvetlen összecsapáshoz vezethet – hangsúlyozta Scholz.
A múlt hónapban Boris Pistorius német védelmi miniszter úgy érvelt, hogy “teljesen normális”, hogy Ukrajna “az utánpótlási útvonalak elvágása” és más katonai okokból csapásokat hajt végre Oroszországon belül.
Hangsúlyozta, hogy e támadásoknak nem szabadna civileket célba venniük. Pistorius arról sem mondott semmit, hogy milyen eredetű fegyvereket használhat Kijev az ilyen műveletekben.
A konfliktus 2022. februári kezdete óta az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk, Belgorod és Kurszk régiói számos drón- és rakétatámadás célpontjai voltak a kijevi erők részéről. A csapások az energetikai infrastruktúra és lakóövezetek ellen irányultak, és több civil halálát és számos sebesültet követeltek, valamint vagyontárgyakat semmisítettek meg.
Az egyik leghalálosabb határon átnyúló támadásra vasárnap Brjanszk régióban került sor, amikor egy rakéta-sorozatvető rendszerből Szuzemka falut lőtték, négy civil meghalt és két másik megsebesült.
Moszkva már régóta figyelmeztet, hogy “vörös vonalnak” tekinti a nyugatról szállított fegyverek ukrajnai használatát orosz területen belüli támadásokhoz. Oroszország azzal is érvelt, hogy az ukrajnai válság valójában egy proxy-háború, amelyet a NATO folytat ellene.
Moszkva szerint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és szövetségeseik által Kijevnek nyújtott segítség – beleértve a fegyver- és lőszerellátást, az ukrán csapatok kiképzését és a hírszerzési információk megosztását – de facto a konfliktus részes feleivé tette ezeket a nemzeteket.
Forrás: Orosz Hírek
