Scholz velőtrázó beismerést tett
Túl sok ment Ukrajnára és az ukrán menekültekre, miközben a gazdaság padlót fogott.
A múlt héten összeomlott a német kormány, ezen a héten a kormánypártok és az ellenzék már meg is állapodtak az előrehozott választások időpontjában (február 23.).
Olaf Scholz német kancellár a Süddeutsche Zeitung nevű lapnak nyilatkozva elismerte, hogy a német gazdaság, költségvetés állapotának, valamint a kormány szétesésének lényegében Ukrajna támogatása az oka.
A német kormánykoalíció hivatalos a költségvetés miatt bomlott fel, képtelenek voltak megállapodni abban, hogy milyen arányban legyenek megszorítások és hitelfelvételek. Ez utóbbi nem egy egyszerű menet, az adósságplafon Németországban alkotmányban rögzített, a megemeléséhez kétharmados többség kell a parlamentben.
Scholz most a német lapnak azt mondta, hogy az ukrajnai háború és a már egymilliós főre rúgó menekült ukránok eltartása pénzügyi vészhelyzetet okozott Németországban. Itt érdemes kiemelni: Scholz az adósságplafon megemelése mellett kardoskodik.
Scholz szerint a háború 2022. februári kitérésekor Németország nem tudta megjósolni, meddig húzódhat a konfliktus, ahogy azt sem, hogy meddig lesz szükségük védelemre a Németországba érkező ukrán menekülteknek, akiknek száma meghaladja az egymilliót. „Az akkor minket ért kritikák nem akadályoznak meg minket abban, hogy ma helyesen cselekedjünk. Az oroszok háborúja rendkívüli esemény, amely indokolja pénzügyi vészhelyzetet és ennélfogva a nagyobb kiadásokat” mondta a kancellár
A mostani információk szerint a múlt héten Scholz a különleges körülményekre hivatkozva fel akarta függeszteni az adósságféket, azonban a liberális FDP és annak elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszter ezt nem engedte.
Helyette megszorításokat követelt. Scholz nem tágított, így nem sikerült a megállapodás, mi több, Scholz leváltotta Lindnert, majd bejelentette, hogy nagy valószínűséggel előrehozott választás lesz. Scholz most minden érvet megragad arra, hogy indokolja az adósságplafon megemelését.
Először a háborús terhekkel indokolta terveit. Aztán már arról beszélt, hogy az adósságplafon emelése nélkül aligha tudja majd Németország teljesíteni a NATO azon elvárását, hogy a GDP 2 százalékát költse védelemre.
Ehhez ugyanis a következő három évben évi 30 milliárd euróval kellene növelni a védelmi kiadásokat.
A német alkotmány a GDP arányában 0,35 százalékban korlátozza az államháztartási hiány nagyságát.
VH
