Szakértő: Minden jel egy nagyobb háború felé mutat
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szerint Irán nem készült atomfegyver előállítására, holott Izrael éppen ezzel magyarázta támadását. Az eset kísértetiesen emlékeztet az iraki háború 2002-2003-as legitimációja, ráadásul Benjamin Netanjahu személye is összeköti az eseményeket. Mit gondol erről és a sokak által messiásként várt Donald Trump külpolitikájáról?
John J. Mearsheimer, a Magyar Külügyi Intézet „Budapest Global Dialogue 2025” című rendezvényén válaszolt a Magyar Hírlap újságírójának:
– A jelenlegi, Iránnal kapcsolatos retorika kísértetiesen emlékeztet a 2002–2003-as időszakra, különösen azokra az érvekre, amelyeket az iraki háború igazolására használtak. Ismét a tömegpusztító fegyverekről esik szó, ismét Benjamin Netanjahu a fő szószólók egyike. Vajon a történelem is megismétli önmagát?
– Jelenleg minden jel arra mutat, hogy Donald Trump elnök és adminisztrációja kész az Egyesült Államokat közvetlenül is bevonni ebbe a háborúba Izrael oldalán. Az izraeli vezetés önmagában nem képes megsemmisíteni Irán nukleáris kapacitását – legalábbis nem abban az időkeretben és nem olyan hatékonysággal, ahogy azt szeretnék. Egyértelmű, hogy Izrael nem akar egy elhúzódó, éveken át tartó konfliktust, egy újabb „örökké tartó háborút”. Ehelyett gyors és határozott lezárásra törekszenek, ám ehhez nem rendelkeznek megfelelő katonai erővel, ezért az amerikaiak támogatását kérik. Figyelembe véve Izrael követeléseit, illetve azt a rendkívüli mértékű befolyást, amellyel Izrael rendelkezik az Egyesült Államokon belül – különösen a politikai elit és a közvélemény formálásában –, nagyon valószínű, hogy az Egyesült Államok közvetlen katonai szerepet fog vállalni Izrael oldalán a konfliktusban.
– Magyarországon, de nemcsak itt, sokan abban reménykedtek, hogy Donald Trump visszahozza a racionalizmust az amerikai külpolitikába. Ő maga is gyakran hivatkozik „az alku művészetére”, bár a könyvében világosan leírja: azokat a megállapodásokat kedveli, amelyeket erőből, hatalmi fölényből lehet kikényszeríteni. Mit gondol a második Trump-adminisztráció külpolitikájáról?
– Eddigi teljesítményét tekintve azt kell mondanom, hogy Donald Trump elnök második hivatali ciklusa kifejezetten sikertelennek bizonyult a külpolitika terén. Az egyik legfontosabb kérdés, amelyre választ kellett volna találnia, az az ukrajnai háború lezárása lett volna – azonban erre mindeddig képtelen volt. Emellett szintén nem sikerült megállítania a Gázai övezetben zajló, rendkívül súlyos humanitárius válságot, a népirtást. Ráadásul nem volt képes megállapodásra jutni Iránnal sem annak nukleáris programját illetően. Összességében tehát elmondható, hogy Donald Trump eddig nem tudott kézzelfogható eredményeket felmutatni a nemzetközi színtéren, sem konfliktuskezelés, sem béketeremtés, sem stratégiai stabilizáció tekintetében.
Forrás: Magyar Hírlap