Szenzációs tudományos áttörés: 25 éves rejtélyt sikerült megoldani az univerzummal kapcsolatban
Tudósok és csillagászok egy csoportja talált valamit…
A National Geographic is beszámolt róla, meggyőző választ kaptunk egy fontos kérdésre.
Az űr sötétje mindig is számtalan titkot rejtett. Van még mit felfedezni benne.
Új elképzelés született arról, hogy mi is vár a Nap nevű csillagra a teljes pusztulása után, és amit az eredmények mutattak, az szinte mindenkit meglepett.
Korábban volt erre egy nagyon érdekes elméleti modell:
Egy csillag életének hosszúságát főként a mérete határozza meg. A Nap például egy sárga törpe, átmérője mintegy 1,4 millió kilométer. Az efféle objektumok általában 10 milliárd évig maradnak fenn, csillagunk tehát jelenleg középkorúnak mondható. Ha az égitest egyszer elhasználta héliumkészletét, a nehezebb elemeit kezdi majd el felemészteni. A folyamat hatására az objektum puffadni kezd, és vörös óriássá fog alakulni, ezt követően pedig rendkívül sűrű, fehér törpévé esik majd össze. A csillagot ekkor egy hatalmas, gázzal és porral teli felhő, úgynevezett nebula fogja körbevenni.
A korábbi becslések alapján a haldokló csillagok 90 százaléka hoz létre homályos felhőt, a számítások pedig azt is mutatták, hogy csak a Napnál kétszer nagyobb égitestek képesek olyan por- és gázhalmazt produkálni, amely kellően fényes a tanulmányozáshoz.
A mostani megfigyelések teljesen mást mutatnak. A csillagködök ugyanis kisebb tömegű csillagokkal rendelkező galaxisokban is feltűnnek.
Így tehát nem tudni, hogy pontosan mi is történik haláluk után a Naphoz hasonló, kisebb tömegű égitestekkel. Kutatók egy csoportja új számítógépes modellt dolgozott ki a csillagok életciklusának vizsgálatához.
A szakértők szimulációjuk során arra jutottak, hogy a csillagködöt létrehozó felfúvódó vörös óriások a vártnál sokkal gyorsabban melegítik fel a felhőjüket. Éppen ezért a kisebb tömegű csillagok is képesek látható nebulát létrehozni. Ez nagyban hozzájárulhat nem csak a csillagok megértéséhez, de az univerzum jövőjének felvázolásához is, amit a tudomány felhasználhat majd a jövőben.
Forrás: avilagtitkai
