Európa

Térdre kényszerítik a francia gazdaságot a zavargások?

Október közepe óta erőszakhullám söpör végig Franciaországon. A kezdetben diáktüntetésekből kiinduló megmozdulások gyorsan szélesebb társadalmi követelésekké – a megélhetési költségek csökkentésévé és a közszolgáltatások javításává – váltak. A zavargások súlyos gazdasági károkat okozhatnak, miközben az ország amúgy is rendkívül nehéz költségvetési és növekedési helyzetben van – figyelmeztetnek az ING Bank elemzői.

A francia kereskedelmi kamarák hálózatának október 20-i becslése szerint több mint 2000 vállalkozást érintettek közvetlenül a zavargások, a kárösszeg pedig előzetesen több százmillió euróra rúg. A Morningstar első becslése alapján a biztosított károk elérik az 1,2 milliárd eurót, ami a francia GDP mintegy 0,04 százalékának felel meg. Összehasonlításképpen a 2023-as nyári városi zavargások 790 millió, a teljes sárgamellényes mozgalom pedig 256 millió euróba került a biztosítóknak.

A biztosított károk azonban csupán a jéghegy csúcsát jelentik. A 2018-as sárgamellényes mozgalomról készült parlamenti jelentés szerint a bevásárlóközpontok mintegy 2 milliárd, a szállodák, kávézók és éttermek pedig közel 850 millió eurós forgalomkiesést szenvedtek el, miközben a biztosítók által kifizetett vagyoni kár csupán 217 millió euró volt – emlékeztetnek az ING Bank elemzői.

A GDP-re gyakorolt hatás elsősorban attól függ, mennyi gazdasági aktivitás vész el végérvényesen.

A sárgamellényes mozgalom idején a francia statisztikai hivatal (INSEE) becslése szerint a 2018. negyedik negyedéves GDP-növekedés mintegy 0,1 százalékponttal csökkent, az 1995-ös sztrájkok pedig 0,2 százalékpontos visszaesést okoztak.

A rövid távú zavarokat meghaladó, igazán komoly kockázatot a bizalomvesztés jelenti – figyelmeztetnek a szakemberek. Az IMF 836 társadalmi zavargási epizódot felölelő tanulmánya szerint

egy átlagos mértékű társadalmi nyugtalanság nyomán a GDP hat negyedévvel később átlagosan 0,2 százalékkal marad el a kiinduló pályától, nagyobb epizódok esetén ez az eltérés elérheti az 1 százalékot is.

A francia tiltakozók október 24-re és 31-re újabb tüntetéseket hirdettek, november 5-re pedig több szakszervezet által támogatott országos sztrájk- és tüntetési napot terveznek, ami növeli annak kockázatát, hogy a gazdasági zavar tartóssá válik.

A pénzpiacok már reagáltak, a francia és a német tízéves államkötvények közötti hozamfelár péntekről hétfőre 137-ről 153 bázispontra ugrott, a francia részvények árfolyama pedig esett. Bár a mozgás mögött költségvetési és politikai aggályok is meghúzódnak, a zavargások egy újabb bizonytalansági tényezőt jelentenek. A szigorodó pénzügyi feltételek önmagukban is fékezik a gazdasági aktivitást, mivel emelik a finanszírozási költségeket, visszafogják a beruházásokat és növelik a kivárást.

Az események egy eleve kedvezőtlen gazdasági kilátásokkal rendelkező országot sújtanak – emeli ki az ING.

Az elemzők 2026-ra mindössze 0,3, 2027-re 0,6 százalékos GDP-növekedést vártak, ami a zavargások folytatódásával tovább gyengülhet. A költségvetési mozgástér gyakorlatilag nulla, az államháztartási hiány 2026-ban várhatóan eléri a GDP 5,4 százalékát, a kormány 2027-es, 5 százalékos hiánycélja pedig a tervezettnél jóval optimistább, 1 százalékos növekedési feltételezésen alapul. A gyengébb növekedés kevesebb adóbevételt eredményez, így még a költségvetési tervezet maradéktalan végrehajtása sem biztos, hogy elegendő lesz a célok eléréséhez.

Franciaország így ördögi körbe került, hiszen a gyenge növekedés rontja a költségvetési pozíciót, a költségvetési aggályok felfelé nyomják a hozamokat, a szigorodó feltételek pedig tovább fékezik a gazdaságot – miközben a társadalmi elégedetlenség politikailag is szűkíti a kormány mozgásterét a szükséges kiigazítások végrehajtásához.

});
loading...
no_div: false });
error: Content is protected !!