Európa

The Hill: Oroszország csapdába ejtette a Nyugatot

Hirdetés

Az Oroszország elleni, példátlan, az Egyesült Államok által irányított nyugati szankciókat az orosz gazdaság tönkretételét célzó “gazdasági tömegpusztító fegyverhez” hasonlították. A valóságban a szankciók olyanok, mint egy kétélű fegyver – írja a The Hill című lap .

A Nyugat valójában csapdába esett: a szankciók és az elmélyülő konfliktus azáltal, hogy hozzájárulnak a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedéséhez, Moszkva számára magasabb bevételeket jelentenek annak ellenére, hogy exportja jelentősen csökken. A magasabb nemzetközi árak pedig az inflációt táplálva politikai gondokat okoznak a szankciók mögött állóknak.

Nézzünk meg egy másik paradoxont: annak ellenére, hogy Oroszországot elvágták a világ pénzügyi ütőereitől, az orosz rubel az állami beavatkozásnak köszönhetően drámai mértékben állt helyre. De mintha csak azt jelezné, hogy Japánnak meg kell fizetnie az árát annak, hogy követi az Egyesült Államok példáját Oroszországgal kapcsolatban, a japán jen (a világ harmadik legtöbbet forgalmazott valutája) 20 éves mélypontra süllyedt az amerikai dollárral szemben, és idén a 41 vizsgált valuta közül a legrosszabbul teljesített – rosszabbul, mint a rubel.

Eközben az elszabadult infláció és az ellátási láncok megszakadása a nyugati vállalatok nyereségét fenyegeti, míg az infláció megfékezését célzó kamatemelések a fogyasztók számára tovább rontják az amúgy is rossz helyzetet. A súlyos gazdasági problémákkal az április lett a Wall Street legrosszabb hónapja, a világjárvány okozta 2020. márciusi zuhanás óta. Az S&P 500 áprilisban 8,8 százalékkal esett.

Az ukrajnai háború első két hónapjában a szankciókat bevezetők ironikus módon segítettek Oroszországnak abban, hogy közel megduplázza a fosszilis tüzelőanyagok eladásából származó bevételeit, mintegy 62 milliárd euróra – derül ki egy Finnországban bejegyzett szervezet, a Centre for Research on Energy and Clean Air jelentéséből. A 18 legnagyobb importőr – Kína kivételével – a szankciókat kivető országok közé tartozott, és csak az Európai Unió (EU) az orosz üzemanyagok beszerzésének 71 százalékát adta ebben az időszakban.

Hirdetés

Miközben Törökország, Dél-Korea és Japán is függ az orosz energiaszállításoktól, az EU gáz-, olaj- és szénimportja Oroszországból ebben a két hónapos időszakban összesen mintegy 44 milliárd eurót tett ki, szemben a 2021 egészére vonatkozó mintegy 140 milliárd euróval.

Oroszország – még akkor is, amikor gazdaságát a nyugati szankciók miatt érik csapások – mindent megtesz azért, hogy a nemzetközi energia- és nyersanyagárakat magasan tartsa, többek között a Lengyelország és Bulgária felé irányuló gázszállítások megszakításával. Moszkva szélesebb körű ellenszankciókkal tovább emelheti az árakat, és mégis sikerülhet tompítania exportbevételeit.

TÉNY, HOGY OROSZORSZÁG A VILÁG LEGGAZDAGABB ORSZÁGA A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK TEKINTETÉBEN, TÖBBEK KÖZÖTT A VILÁG LEGNAGYOBB FÖLDGÁZ-, URÁN-, NIKKEL-, OLAJ-, SZÉN-, ALUMÍNIUM-, RÉZ-, BÚZA-, MŰTRÁGYA- ÉS NEMESFÉM-EXPORTŐREI KÖZÖTT VAN, MINT PÉLDÁUL AZ ARANYNÁL IS DRÁGÁBB PALLÁDIUM, AMELYET FŐKÉNT KATALIZÁTOROKBAN HASZNÁLNAK.

Sajnos az orosz-NATO konfliktus igazi vesztesei a hibájukon kívül a szegényebb országok, amelyek a gazdasági következmények fő terhét viselik. Perutól Srí Lankáig az üzemanyag-, élelmiszer- és műtrágyaárak emelkedése erőszakos utcai tiltakozásokat váltott ki, amelyek egyes államokban folyamatos politikai zavargásokba torkolltak. Sok szegény ország adóssággondjai tovább mélyültek.

Gazdasági fegyverzetének teljes skáláját bevetve a Nyugat “sokkot és félelmet” akart kelteni Oroszország ellen, mintegy hangsúlyozva, hogy a szankció a háború egyik formája. A fegyveres konfliktusokhoz hasonlóan azonban – amint azt Oroszország ukrajnai inváziója is mutatja – a szankciók is kiszámíthatatlanul alakítják az eredményeket, és gyakran vezetnek nem szándékolt vagy nemkívánatos következményekhez.

Hirdetés

NIF

Hirdetés
loading...
loading...
error: Content is protected !!