Tovább gyűrűzik a botrány Sebestyén Balázs és a vadászok közt
Tilos az alkoholfogyasztás, és bárki, aki fegyvert ragad, részt vesz egy balesetvédelmi oktatáson – hangsúlyozta a védegylet főmunkatársa a Zoom.hu-nak.
Szerencsétlenségek leginkább sörétes, apróvadas vadászat során történnek, és legtöbb esetben figyelmetlenség következtében.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a hétvégén újabb vadászbaleset történt, egy Kalocsa közelében megrendezett vadászaton lőttek meg sörétes puskával két hajtót, akik az elsődleges orvosi vélemény alapján könnyű sérülést szenvedtek. A rendőrség nyomozást rendelt el egy vadász ellen foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt.
https://maivilag.com/2018/11/borzalmas-baleset-ket-hajtot-lott-le-egy-vadasz-veletlenul/
Csak novemberben ez már a harmadik eset, a hónap elején Enying-Kabókapuszta külterületén, illetve Mezőörsön történt hasonló, ott egy német fegyveres lőtte meg a társát.
„1987-ben 34 vadászbaleset történt, ebből 4 volt halálos, miközben 33 ezer vadászról tudunk.
2017-ben 4 baleset történt, egyik sem volt halálos, jelenleg 65 ezren vagyunk” – mondta Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
Földvári szerint bár a három-négy szomorú eset száz százalékkal több, mint amennyinek történnie kellene, az utóbbi néhány évtized statisztikái biztatóak, a balesetek egyáltalán nem tekinthetőek gyakorinak. Megjegyezte, évente az egyéni és a társas alkalmakkor mintegy 750 ezer golyós és körülbelül 2 millió sörétes lövés dördül el a vadászterületeken.
A főidény szeptemberben kezdődik a szarvasbőgéssel, ilyenkor még leginkább egyéni vadászat zajlik, a puskás egyedül vagy kísérővel ül a lesen, vagy cserkeli be a vadat, ilyenkor a baleset gyakorlatilag kizárható.
Októbertől aztán megkezdődnek a társasvadászatok, ahol már sokkal nagyobb a balesetveszély. Ekkor ugyanis egymás mellett állva, sorban haladnak a hajtók és a vadászok, szemben pedig több száz méterre az úgynevezett elálló puskások várakoznak. Rájuk hajtják a vadat, ők nem mozdulnak. Általában olyankor fordulhat elő könnyen szerencsétlenség, ha túl közel ér egy hajtósor és figyelmetlen tagja is van a társaságnak.
Földvári hangsúlyozta, ezzel az esettel kapcsolatban fontos lenne megvárni a rendőrség véleményét, mert könnyen lehet, hogy egy teljesen vétlen baleset történt, a megpattanó lövedék iránya valóban kiszámíthatatlan. Megjegyezte, a másik két novemberi alkalmat szintén vizsgálja a hatóság, de minden valószínűség szerint a nem megfelelő fegyverkezelés vagy a figyelmetlenség és a fegyelmezetlenség együtt okozhatták a balesetet.
„Egy vadászat mindig azzal kezdődik, hogy a vadászatvezető balesetvédelmi oktatást tart, amelyről jegyzőkönyv készül, és azt mindenki aláírja. Az ő felelőssége a vadászat vezetése, irányítása.
Nem állhat ott minden vadász mellett egy felügyelő, így aztán, ha valaki kapkod, vagy nem veszi figyelembe, hogy az adott állat mögött van egy bokor, a mögött pedig egy másik hajtó, akkor megtörténnek a balesetek” – jegyezte meg Földvári.
„Olyan seggek, komolyan mondom! Isznak, tivornyáznak, részegek. Csoda, hogy nem történik mindennap vadászbaleset. Csoda, hogy még van vadász Magyarországon. Az összes le kellett volna lője a másikat! Vannak normális vadászok, nem azt mondom, de kevés. Sok a hülye. A nyolcéves gyerek szintjén vannak. Borzasztó! Az megy vadásznak, aki gyáva katonának. Ez tökre így van. A kis tapsifüles nem lő vissza” – mondta még a kalocsai eset előtt Sebestyén Balázs a reggeli rádióműsorában.
A védegylet főmunkatársa határozottan tagadta a műsorvezető állítását, hangsúlyozta, a vadászat előtt és alatt is tilos alkoholt fogyasztani, így ezért és a többi, vadászokra tett dehonesztáló megállapítás miatt is felháborítónak tartja az elhangzottakat.
„Mindenkinek a jól felfogott érdeke, hogy senki se legyen alkoholos vagy gyógyszeres befolyásoltság alatt egy vadászaton. A vadászatvezető felelőssége, hogy a bódult állapotban lévő embereket ne engedje terepre. A rendőrség pedig szúrópróbaszerűen ellenőrizhet, szondáztathat, ez rendszeresen meg is történik országszerte”.
Hangsúlyozta, minden társas vadászatot az idény megkezdése előtt be kell jelenteni a kormányhivatalnak és a rendőrségnek is, tehát pontosan tudják, hova kell menniük, ha ellenőrizni akarnak; összességében tehát alaposan szabályozott és ellenőrzött tevékenységről van szó.
Annak, aki vadász akar lenni, végig kell járnia egy kötelező, százórás tanfolyamot, jelenleg körülbelül harminc oktató cég működik az országban. Egy ilyen kurzus nagyjából másfél hónapig tart, és vizsgával ér véget. Ezután váltható ki a vadászjegy, majd jön egy orvosi alkalmassági, amelynek része a pszichológiai vizsgálat is.
A hatóság ellenőrzi, hogy az illető büntetett előéletű-e, vagy fennáll-e bármiféle olyan ok, ami kizárhatja a fegyverviselési engedélyt. Ezt követően az igénylő otthonát is megvizsgálják, hogy megfelelő tárolási körülményeket tud-e biztosítani a fegyvernek.
A Zoom.hu kérdésére válaszolva Földvári Attila elmondta, a balesetek leginkább sörétes, apróvadas vadászat során történnek, a golyós, nagyvadas alkalom legtöbbször egyéni esemény. Az apróvadas, társas vadászat során leginkább mezei nyulat, fácánt és vadkacsát lőnek.
„Sokan mondják, hogy a vadászat önként vállalt hobbi, nem értik, miért gyilkoljuk le az állatokat. A válaszunk erre az, hogy igen komoly vadállomány van az országban, ami állami tulajdon és kezelni kell. Az állam azonban ezt a feladatot átadta a vadászatra jogosult szervezeteknek, amelyek többnyire a vadásztársaságok. A feladathoz nem jár állami támogatás, a több mint 60 ezer sportvadász saját költségén oldja ezt meg. Hozzájuk jön még az évi 25 ezer külföldi vadász, akik hazánkba látogatnak vadászati turizmus keretében. A vadgazdálkodás költségei sokszor hatalmasak: Somogy megyében tavaly 500 millió forintot fizettek ki a vadásztársaságok a vad által a mezőgazdaságban okozott kárra, ami a vadászok költségvetését terhelte. A hivatásos vadászok mindössze 3 ezren vannak, ők nem is tudnák ellátni ezt a feladatot” – mondta Földvári Attila.
Forrás: zoom
