Trumpnak van egy titkos terve, hogy élete végéig hatalmon maradjon
Bár Donald Trump alig tart második elnöki ciklusának harmadik hónapjában, úgy tűnik, a republikánus politikus hosszú távra rendezkedett be a Fehér Házban. Most nem arról van szó, hogy a volt ingatlanmágnás milyen változtatásokat hajtott végre az Ovális Iroda bútorzatán – ami egy külön misét is megérne –, hanem arról, hogy Trump a hétvégén ismét felvetette azt a lehetőséget, hogy 2028-ban, azaz 82 évesen ismét ringbe szállhat az elnökségért, és a lant letétele helyett elindul egy harmadik négyéves mandátumért. Mindezzel csak egy probléma akad, mégpedig az, hogy sértené az amerikai alkotmányt. Trump viszont kijelentette, léteznek módszerek a tiltás megkerülésére, így érdemes sorra venni, mit is érthetett ez alatt az amerikai elnök.
Donald Trump vasárnap adott interjút az NBC News-nak, melyben kijelentette, „nem viccel”, amikor egy harmadik elnöki ciklusról beszél.
Sokan akarják, hogy megtegyem. De alapvetően azt válaszolom nekik, hogy még hosszú út áll előttünk, tudják, még nagyon korán járunk a kormányzásban. A mostanira fókuszálok – fejtette ki az amerikai elnök. Amikor azt kérdezték tőle, hogy még 2028 után is szívesen töltene-e négy évet a Fehér Házban, Trump azt felelte, szeretek dolgozni.
Viszont hozzátette, „túl korai még ezen gondolkodni.”
Koránt sem ez volt az első alkalom, hogy Trump eljátszott egy harmadik ciklus gondolatával, amit legtöbben poénra vettek eddig.
A republikánusok zártkörű kongresszusi megbeszélésén tavaly novemberben állítólag azt mondta, gyanítom, hogy nem fogok újra indulni, hacsak nem mondjátok azt, hogy annyira jó vagyok, hogy ki kell találnunk valami mást.
Idén januárban az adománygyűjtési sikerességéről szót ejtve firtatta a kérdést pártja alsóházi frakciójának éves konferenciáján.
Rengeteg pénzt gyűjtöttem a következő versenyre, amit feltételezem, nem használhatok fel saját célra, de nem vagyok 100 százalékig biztos benne, mert nem tudom. Azt hiszem, nem indulhatok újra, nem vagyok benne biztos- jelentette ki akkor Trump, majd Mike Johnson házelnökhöz fordult.
Szabad újraindulnom, Mike?- kérdezte az egyébként alkotmányjogász Johnsontól, majd humorosan hozzátette: „Jobb, ha ebbe nem keverlek bele.”
Trump szintén egy harmadik ciklusra célzott az ír miniszterelnök, Micheál Martin Szent Patrik-napi látogatása alkalmával.
Ezt még legalább háromszor megismételjük. Amikor azt mondom, hogy legalább, teljesen megőrülnek- utalt az elnök az amerikai médiára.
Trump egyébként nemcsak egy újabb mandátum lehetőségét emlegeti előszeretettel: 2018-ban egy Mar-a-Lagó-i adománygyűjtésen a Kínai Kommunista Párt főtitkára, Hszi Csin-ping végeláthatatlan hivatali idejével viccelődött, mondván, „talán egyszer majd mi is megpróbáljuk.” 2023 végén arról beszélt, csak „a legelső napján” lenne diktátor, ha újraválasztják. Idén aztán egy olyan szerkesztett képet osztott meg Trumpról a Fehér Ház hivatalos X-fiókja, amelyben királyi díszben pózol, mellette pedig az „Éljen a király!” felirat virít.
Az NBC-s interjúja után egy nappal mindenesetre újságírói kérdésekre válaszolva Trump rátett egy lapáttal: a Joe Biden által megnyert 2020-as választásra utalva elmondta, az esetleges harmadik mandátuma
bizonyos értelemben egy negyedik ciklus, mert a másik választást teljesen elcsalták.
Ezért tilos
Trump 2028-as újraindulásról szóló kijelentései egyszerűen azért kavartak port, mert
az Egyesült Államok alkotmánya legfeljebb két mandátumot, azaz összesen nyolc évet tesz lehetővé– ez lehet összefüggő, mint legutóbb Barack Obama esetén, vagy sem, mint Trumpnál.
Egyetlen személy sem választható meg az elnöki hivatalra több mint kétszer, és egyetlen olyan személy sem választható meg egynél több esetben, aki már egyszer azt betöltötte, illetve két évnél hosszabb ideig valaki más helyett elnöki jogkörrel rendelkezett- szól az amerikai alkotmány XXII. kiegészítése, melyet a szövetségi Kongresszus 1947-ben fogadott el, és 1951-ben lépett életbe.
Érdekességképp, ez azt jelenti, hogy ha valaki például alelnökként veszi át az elnöki hivatalt, akkor attól függ, hogy teljes mandátumnak számít-e az előd „helyettesítése”, hogy két évnél hosszabb ideig vette-e át a kormányt. Következésképp, ha Gerald Ford győzedelmeskedett volna 1976-ban, 1980-ban már nem indulhatott volna, ugyanis az 1974 augusztusában lemondott Richard Nixon mandátumának több mint felét ő töltötte le. A meggyilkolt John F. Kennedy helyébe lépő Lyndon B. Johnson viszont indulhatott volna 1964 után 1968-ban is, mivel elődje ciklusából nem 24, hanem csak 14 hónap jutott neki. Mindent összevetve tehát maximum 10 évig lehet valakiből amerikai elnök, ha legelőször lemondás, halál vagy más okból száll rá a feladat.
A XXII. kiegészítést egyébként a négyszer újraválasztott Franklin D. Roosevelt rekordhosszúságú elnöksége következtében fogadták el, aki 1932-től haláláig, 1945-ig töltötte be az elnöki tisztséget. A New Dealről ismert demokrata elnököt utoljára 1944-ben választották meg a II. világháború kellős közepén, azonban a háború lezárultával az amerikaiak jobbnak látták, ha többször nem marad valaki ilyen sokáig hatalmon.
Roosevelt maradt tehát az egyetlen, aki nyolc évnél többet szolgált elnökként, ugyanis az alkotmánymódosítás előtt jó pár – pontosan 16 – évtizeddel, az első elnök, George Washington mintájára kialakult az a szokásjog, hogy két mandátum után önkéntesen visszavonulnak az amerikai országvezetők.
(Bár Washington döntésében valószínűleg nem a precedensteremtés szándéka játszotta a főszerepet, inkább az újonnan kialakított alkotmányos rend megszilárdítása, illetve a személyes megfáradtság). A harmadik elnök, Thomas Jefferson mindazonáltal úgy fogalmazott, hogy ha nem szabnak korlátot a választhatóságnak, az „először élethosszig tartó, majd örökletes tisztséggé tenné a hivatalt.”
Ennek ellenére az alkotmánykiegészítés után, de Trump előtt is akadtak már, akik flörtöltek egy harmadik ciklus gondolatával, köztük Dwight D. Eisenhower, de Ronald Reagant és Bill Clintont is biztatták erre. Ezzel párhuzamosan a módosítás visszavonása szintén több ízben felmerült, a Washington Post szerint legalább két tucatszor adtak be erre vonatkozó javaslatot a Kongresszusban, mondván, nem szabad elvenni az amerikaiaktól azt a jogot, hogy valakit harmadjára is megválasszanak, ha úgy látják jónak, kiváltképp egy veszélyhelyzetben.
Az tehát, hogy Trump harmadjára is elnökjelöltként induljon 2028-ban, jelenleg egyértelműen alkotmányba ütközne, de akkor mit tehetnének az elnök szövetségesei ez ügyben? Elvégre volt fehér házi stratégája, Steve Bannon úgy vélekedett nemrég, hogy Trump indulni és nyerni fog négy év múlva, ráadásul már dolgoznak az ehhez szükséges terven.
Van A, B és C terv is
Nos, a legkézenfekvőbb megoldás az alkotmánykiegészítés lenne, amire az amerikai történelem során 27 alkalommal volt példa.
A módosító javaslatot viszont a Kongresszus mindkét házának kétharmados többséggel kellene elfogadnia,
majd ezután az 50 tagállam háromnegyedének, azaz 38 állam törvényhozásának kellene ratifikálnia, hogy életbe lépjen. (A másik lehetőség, hogy az államok kétharmada alkotmányozó gyűlés összehívását kezdeményezi, de erre eddig nem történt példa.) A republikánusoknak jelenleg a szövetségi törvényhozás mindkét házában csak szűken van meg a többség, így valószínűleg már az első lépésnél megbukna a kezdeményezés, hisz egy ilyen megosztó kérdésben teljességgel kizárt, hogy a szükséges mennyiségű demokrata beálljon a módosítás mögé.
Ám létezhet B terv is, mely abból indulna ki, hogy a XXII. kiegészítés azt tiltja meg, hogy két ciklust már letöltött személyt „válasszanak meg” elnöknek. Ez alapján elképzelhető, hogy Trump alelnökjelöltként induljon, és ne elnöknek válasszák meg, hanem alelnöknek. Ezután az elnök – potenciálisan J. D. Vance – lemondana az elnöki tisztségről alelnöke javára.
Így Trumpot nem megválasztották, hanem lemondás útján került vissza az Ovális Irodába.
Bár egy ilyen manővert minden bizonnyal bírósági csetepaté övezne, majd a legfelsőbb bíróságnak kellene dönteni annak alkotmányosságáról, az is problémát jelent, hogy a XII. kiegészítés alapján ha valaki nem választható meg az elnöki hivatalra, nem választható meg az Egyesült Államok alelnökének sem.
Így ha Trumpék azzal érvelnének egy perben, hogy jogszerűen került hatalomra, mivel harmadjára „nem megválasztották”, akkor azt is be kellene bizonyítaniuk, hogy a XII. kiegészítés alelnökre is vonatkozó választhatósági kritériuma csupán arra utal, hogy az elnöknek 14 éve az országban élő született amerikai állampolgárnak, illetve legalább 35 évesnek kell lennie, és nem foglalja magában a XXII. módosítás által később kivetett kétmandátumos limitet. Nem garantálható, hogy a legfelsőbb bírák értékelnék a logikai bukfenceket, de ha a konzervatív többségű testület Trump javára döntene, akkor zöld lámpát kapna a helycserés művelet.
Egyébként egy potenciális Vance elnöknek nem lenne muszáj végérvényesen lemondania hivataláról, a XXV. kiegészítés értelmében ugyanis megteheti, hogy nyilatkozik arról, hogy bármilyen okból kifolyólag alkalmatlan a teendői végrehajtására, és meghatározatlan ideig „Trump alelnök” látja el feladatait. A XXV. kiegészítés ezen rendelkezését persze elsősorban átmeneti, rövidebb időszakokra iktatták be, de amíg nem nyilatkozna Vance arról, hogy visszaveszi az elnöki tisztséget, elődjénél maradna a kormánykerék. (Egyébként amikor Joe Biden altatással járó vastagbéltükrözésen esett át 2021-ben, ezen passzusra hivatkozva Kamala Harris vált az Egyesült Államok ügyvivő elnökévé, de természetesen mindössze másfél órára.)
Philip Klinkner, a Hamilton College professzora szerint lehetséges még olyan forgatókönyv is, hogy Trump egy családtagján keresztül, nem hivatalos tanácsadóként irányítaná az országot: bár a nemzetközi precedensektől eltérően ez a személy nem lehet a felesége, Melania ugyanis nem amerikai születésű. Azt viszont nem zárhatjuk ki, hogy gyermekei közül az egyik, kiváltképp Don Jr., illetve menye, Lara Trump ne induljon a jövőben választott pozícióért.
Az NBC riportere, Kristen Welker megkérdezte a 45. és 47. amerikai elnöktől, hogy mutattak-e már be neki hasonló terveket, mire azt válaszolta, vannak módszerek, amelyekkel kivitelezhető.
Miután Trumpot a Vance-szel való helycseréről kérdezték, azt felelte, „ez az egyik” módszer.
De van más is- tette hozzá a republikánus zászlóvivő, de nem volt hajlandó többet megosztani ezekről.
A republikánus politikusok többsége egyelőre komolytalannak nevezte a harmadik ciklusról szóló beszédet, vagy kitartottak amellett, hogy Trump csak viccelődött. A demokraták közben vagy felháborítónak nevezték az elnök kijelentéseit, vagy csalinak, provokációnak, figyelemelterelésnek titulálták a Mike Waltz által kirobbantott Signal-botrányról, illetve a gazdaság állapotáról.
Donald Trump inkább fantáziálna egy fiktív harmadik ciklusról, minthogy bármit is tegyen a dolgozó családok költségeinek csökkentése érdekében- fogalmazott Elizabeth Warren demokrata szenátor az X-en.
A New York Times közben arról írt, a „béna kacsa”-státuszt elkerülni kívánó Trump célja mindezzel az lehet, hogy eltántorítsa az esetleges riválisait, hogy még az elnöksége idején „túlragyogják” őt – a felvetéssel pedig mindenkit, saját szövetségeseit is bizonytalanságban tartja az utódlás kérdésében. Ehhez kapcsolódóan Trump februárban egyébként azt nyilatkozta, Vance-t nem látja utódjaként, de rendkívül kompetens.
Andy Ogles, Tennessee republikánus képviselője mindeközben nem habozott: Trump januári beiktatása után pár nappal máris beadta a szinte biztosan kudarcra ítélt módosító javaslatát, miszerint a volt ingatlanmágnás harmadik ciklusra is megválasztható lenne. Ogles indoklása szerint Trump bebizonyította, hogy a modern történelem egyetlen olyan személyisége, aki képes megfordítani nemzetünk hanyatlását és visszaállítani Amerika nagyságát.
A képviselő úgy véli, az elnöknek több időre van szüksége ezen célok eléréséhez.
Ogles tervezete pontosan úgy módosítaná az amerikai alkotmányt, hogy „senkit sem lehet háromnál többször megválasztani az elnöki tisztségbe, és nem lehet egy két egymást követő ciklusra már megválasztott személyt további ciklusra megválasztani”. Ez a megfogalmazás
Trump számára lehetővé tenné egy harmadik mandátum betöltését, de kizárná Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama volt elnököket, akik két egymást követő ciklusban voltak a Fehér Ház lakói.
De Trump maga hétfőn nem zárkózott el egy Obamával való lehetséges összecsapástól, sőt.
Imádnám, ó, istenem, azt imádnám- reagált az elnök egy potenciális Trump–Obama-párharcra 2028-ban. Alkotmánykiegészítés vagy jogilag kétes ügyeskedés hiányában azonban nem sok esély mutatkozik ennek megvalósulására.
Portfolio.hu
