Új képviselői javaslat: drasztikus munkaidő-szabályok jöhetnek?
Újra elővették azt a 2017 tavaszán már lesöpört javaslatot, mely szerint a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedne az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók munkaidőkerete. Mindenkit érintene az, hogy az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára növelnék meg – adta hírül a napi.hu
A Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte friss törvényjavaslat 2019 január 1-től lenne hatályos, amennyiben a parlament elfogadja.
A kedd este a országgyűlés honlapján megjelent, a munkaidő-szervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat éppen a 2019-es minimálbér-tárgyalások idején csapott a lovak közé. A Napi.hu tudomása szerint ennek ellenére az elképzelés eddig az érdekegyeztetés fórumaira nem került – sem a munkáltatói érdekképviseletek, sem a szakszervezetek támogatását nem bírja -, így azt kormánypárti magánakcióként lehet értékelni.
A hatályos Munka törvénykönyvét (Mt.) módosító dokumentum több ponton teljesen megegyezik a tavaly áprilisban a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló módosítóval- amely mögött akkoriban néhány nagy autógyártó multicéget sejtettek. Az előterjesztés komoly felháborodást keltett a munkavállalói oldalon – akkor szakszervezeteknek végül sikerült megfúrniuk és a parlament nem szavazott róla.
A régi/új módosító minden munkavállalót érintő passzusa az, hogy az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára emelnék fel. Eddig a jogszerűen beosztható túlmunka éves maximuma évenként 250 óra volt, amelyet kollektív szerződésben is csak 300 órára lehetett fölemelni.
A javaslat másik fontos sarokköve, hogy a nem általános formában – jellemzően hétfőtől péntekig tartó, napi 8 órás munkaidőben -, hanem úgynevezett munkaidőkeretben történő foglalkoztatásnál, a munkáltatóknak a jelenlegi 12 helyett elegendő lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval a túlórák után járó pluszpénz, vagy szabadidő miatt – feltéve, ha ezt kollektív szerződésben kikötik. Ez nem csak azt jelentené, hogy a munkavállaló később jutna a pénzéhez, hanem – elvileg – kiskaput nyithat a túlórapénz „elévülésére” is, hiszen egyrészt a hároméves munkaidőkeret nyilvántartása adminisztrációs szempontból óriási feladat, másrészt pedig a feldolgozóiparban nagy a fluktuáció, ma már kisebbségben vannak azok a munkások, akik egy cég kötelékében három évet ledolgoznak.
A számtalan folyamatban lévő munkaügyi jogvita is azt tükrözi, hogy akár egy év eltelte után is ténylegesen nehezebb átlátni a ledolgozott munkaidőt és a pihenőidőt, valamint nyomon követni a béreket és pótlékokat. A mostani javaslat ugyanakkor gálánsan a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek megállapodására bízza a munkaidőkeret meghosszabbítását, hiszen azt kollektív szerződéshez köti. További „garanciális” elem, hogy ezen időszak alatt a munkavállalók folyamatosan azonos alapbért keresnek.
Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a heti pihenőnapok helyett hetenként a beosztás szerinti napi munkaidő befejezésétől a következő beosztás szerinti napi munkaidő kezdetéig tartó, legalább negyvennyolc óra tartamú megszakítás nélküli pihenőidő osztható be. A heti pihenőidő egyenlőtlenül is beosztható.
Egyenlőtlen beosztás esetén legalább negyven óra tartamú és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. A heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. Ennek alapján tehát a dolgozókat egy adott hónap minden szombatján be lehet rendelni dolgozni.
A szakszervezetek szerint e javaslat egyenesen azt jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Vagyis alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás – például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén – pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez szerintük oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék (amennyiben persze azt a kollektív szerződésben rögzítik).
A munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás módosítását egyfelől az utóbbi évek gazdasági fellendülésével megjelenő, a munkaerőpiac kínálati oldalán megfigyelhető elszívóhatás indokolja, másfelől a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerő-piaci igényekre tekintettel – egyes gazdasági területeken – az eddiginél rugalmasabb megoldásra van szükség – olvasható a javaslat indoklásában.
A beterjesztők szerint a törvénymódosítás a hosszabb távú gazdasági trendekre figyelemmel kívánja biztosítani a munkaidő-szervezés megfelelő kialakításának lehetőségét. Erre különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak. A javaslat szerint a cél, lehetőséget adni a hosszú termékciklusokhoz igazodó, hullámzó munkaintenzitást rugalmasan követő munkaidő-beosztásra.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) szerint viszont az előterjesztés teljesen elfogadhatatlan, emiatt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezik.
Forrás: napi.hu
