Új szintre emelkedik a kínai-orosz kapcsolat

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő pekingi tárgyalásán a felek megállapodtak az orosz–kínai jószomszédsági, barátsági és együttműködési szerződés meghosszabbításáról, emellett közös nyilatkozatot írtak alá a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséről, valamint elfogadtak egy külön nyilatkozatot a világ többpólusúvá válásáról és az új típusú nemzetközi kapcsolatokról.

A megbeszélésekre május 20-án került sor Pekingben, a Népi Gyűlés Házában. A kínai állami hírügynökség beszámolója szerint a két vezető előbb szűk körben, majd kibővített formátumban tárgyalt, ezt követően pedig több együttműködési dokumentum aláírását is felügyelték.

A látogatás egyik legfontosabb üzenete, hogy Moszkva és Peking nem átmeneti taktikai együttműködésként, hanem hosszú távú stratégiai választásként tekint a kapcsolatára. Hszi Csin-ping emlékeztetett arra, hogy idén van az orosz–kínai stratégiai együttműködés 30. évfordulója, valamint a jószomszédsági szerződés aláírásának 25. évfordulója.

A tárgyalások után Putyin és Hszi aláírta a Kínai Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció közös nyilatkozatát a teljes körű stratégiai együttműködés további erősítéséről és a jószomszédsági, baráti együttműködés elmélyítéséről.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója programadó dokumentumnak nevezte a nyilatkozatot, amely meghatározza a kétoldalú kapcsolatok fő irányait, valamint Moszkva és Peking közös nemzetközi vízióját.

A látogatás során a felek összesen húsz együttműködési dokumentumot írtak alá gazdasági, kereskedelmi, oktatási, tudományos és technológiai területeken. A kínai közlések szerint külön figyelmet kapott az energetika, a beruházások, a kereskedelem, az orosz Távol-Kelet és Északkelet-Kína együttműködése, valamint a közlekedési és logisztikai kapcsolatok fejlesztése.

Usakov újságíróknak úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások „összességében pozitívan” alakultak, és a felek ígéretes energetikai projektekről, valamint más területeken megvalósuló együttműködésről is egyeztettek. Azt is jelezte, hogy „valami nagyon fontosról” is megállapodás született, de ennek részleteit nem ismertette.

A két ország külön nyilatkozatot fogadott el a világ többpólusúvá válásáról és az új típusú nemzetközi kapcsolatokról. Ez illeszkedik ahhoz a közös orosz–kínai narratívához, amely szerint a jelenlegi világrend átalakulóban van, és a globális kormányzásban nagyobb szerepet kell kapnia a nem nyugati hatalmi központoknak.

Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként és nagyhatalmakként hozzá kell járulniuk egy igazságosabb és észszerűbb globális kormányzási rendszer kialakításához. A kínai államfő szerint a két országnak tovább kell erősítenie koordinációját az ENSZ-ben, a Sanghaji Együttműködési Szervezetben, a BRICS-ben és az APEC-ben.

Putyin szintén azt emelte ki, hogy az orosz–kínai együttműködés stabilizáló tényező a zavaros nemzetközi helyzetben. Az orosz elnök szerint Moszkva kész Pekinggel együtt fellépni az ENSZ tekintélyének védelmében, a BRICS együttműködésének erősítéséért, valamint a civilizációs sokszínűség elismeréséért.

A kínai beszámoló szerint Hszi Csin-ping külön kiemelte, hogy Kínának és Oroszországnak össze kell fognia a globális Dél országaival, és a globális kormányzási reform „helyes irányát” kell képviselnie.

A mostani találkozó tehát nem csupán energetikai, kereskedelmi vagy diplomáciai esemény volt, hanem geopolitikai demonstráció is: a két ország azt kívánta jelezni, hogy stratégiai együttműködésük tartós, intézményesített és nemzetközi rendszerszintű jelentőséggel bír.

A két ország világossá tette, hogy a nyugati nyomás, a szankciós politika, az ukrajnai háború, az ázsiai–csendes-óceáni feszültségek és a globális Dél erősödése közepette nem gyengíteni, hanem mélyíteni kívánja kapcsolatát.